Századok – 1974
Tanulmányok - Szabó Miklós: Új vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban 3/I
54 SZABÓ MIKLÓS csupán a csongrádi »keresztény fogyasztási szövetkezet« esik, amelynek működése felekezet elleni izgatási célokra irányul. Ezen szövetkezetnek már alapításakor nyíltan bevallott célja az volt, hogy az izraelita vallású kereskedők tönkretétessenek, ezt a célt szolgálja a szövetkezet ma is, mi kétségtelenül megállapítható a »Tiszavidék« című csongrádi lap közleményeiből, amelyben a szövetkezet élén álló Hegyi Antal csongrádi plébános -- aki a lapnak is felelős szerkesztője nyíltan hirdeti, hogy a liberális zsidó kereskedőket a szövetkezet segélyével fogja tönkretenni" — írja a csongrádi főispán. A Jásznagykun-Szolnok megyei főispán igen részletes jelentése kifejti, hogy a megye területén működő szövetkezeteket részben maga szervezte a Csongrád megyével határos részen, hogy az agrárszocialista mozgalmat ellensúlyozza, ezek élén helyi földbirtokosok állnak, kiket erre ő kért fel. Ezzel szemben a megye területén működő négy Hangya alapítású OKH szövetkezet antiszemita céllal működik: „Lehetetlen legbizalmasabban be nem jelentenem, hogy a »Központi Hitelszövetkezet« előzékenységével nem vagyok egészen megelégedve s csak az üdvös cél bírt rá, hogy a tapasztalt figyelmetlenségeket elhallgassam, hogy a központ nem eléggé előrelátó azon tekintetben, hogy vajon az alapítandó szövetkezetet nem felekezeti avagy politikai célból alapítják-e — hogy túlságos udvarias a papokkal szemben, pedig kevés kivétel azon papok száma, kik nem felekezeti okokból működnek, — hogy túlságosan udvarias a »Hangya« (Károlyi-féle) által alapított szövetkezetek támogatásában pedig azok majdnem mindegyikének felekezeti célzatai vannak. A »Hangya« nyilt boltokban áruló értékesítési és fogyasztási szövetkezeteket alapít, melyeknek célja a falusi kis boltosokat (zsidókat) kiirtani. . . . Azt hiszem kevés olyan szövetkezet lesz, amely az 1898 évi törvény alapján keletkezett s mégis felekezeti, politikai és nemzetiségi izgatásokra használtatnak, hanem minden olyan szövetkezet, melyet a »Hangya« alapít és az »Országos Központi Hitelszövetkezet« támogat, azok kisebb nagyobb mértékben felekezeti és politikai célzatúak." A főispán leírása szerint a megye négy ilyen Hangya alapítású szövetkezetéből egy élén egy református lelkész áll, kettőt egy erősen antiszemita érzelmű báró földbirtokos vezet, egyet pedig, Jászberényben, egy nem kevésbé antiszemita Apponyi párti korifeus. — A Gömör-Kishont és Sáros megyéből érkezett jelentések a szövetkezetek néppárti befolyás alatt álló jellegét hangsúlyozták.116 Az újkonzervatív front helyi apparátusának erősödő antiszemita tevékenysége magában rejtette a mozgalom radikalizálódásának lehetőségét. Az újkonzervatív táborban mutatkozó antiszemita tendencia tekinthető a jobboldali radikalizmus első csirájának Magyarországon. Ezeknek az antiszemita hangoknak koncertjéből élesen kihallik a dzsentri antiszemitizmus hangja. Az újkonzervatív liberalizmus kritika, konzervatív indítású kapitalizmus- és tőkésellenesség ott kap elsősorban antiszemita színezetet, ahol különösen erős az érintett réteg társadalmi csoport körében a resszentiment, a hangulati irritáltság, az indíték arra, hogy kedvezőtlen helyzetéért valakiket, valamely megfogható ellenséget felelőssé tegyen. A szorongatott társadalmi rétegek bűnbakkeresése a mozgató, mely a liberalizmus kritikának antiszemita értelmezést ad. Az újkonzervatív tábor leginkább resszentimenttel terhes tényezője a dzsentri volt. Társadalmi presztízsveszteségük, pozícióvesztésük érthetővé teszi körükben az elmérgesedett bűnbakkeresés légkörét. Megmutatkozik ez 116 OL. К 149—1902. BM Res 26. es.
