Századok – 1974
Tanulmányok - Szabó Miklós: Új vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban 3/I
A SZÁZADFORDULÓI KONZERVATIVIZMUS С .Г VONÁSAI 49 szemben a kispolgári és tradicionális rétegek érdekképviseleti szervezése a szociális igazság, a „gyengék" védelmén túl hovatovább a veszélyeztetett polgári szabadság védelmeként jelenik meg.10 7 Az 1905-ös év válságos eseményei között az agrárizmus vezető teoretikusa egyenesen oda jut gondolataiban, hogy azzal foglalkozik: a fenyegető állami omnipotencia rémével szemben az agrárius érdekképviseleti mozgalmat a liberalizmus korszerű — az egykori liberális individualizmust meghaladó — formájának nyilvánítja, feladva ezzel az újkonzervatív ideológia gerincét képező antiliberalizmust. A nagy ideológiai lépés előtti habozás tükröződik Darányi Ignáchoz írt levele áthúzásaiban. A következő idézendő szövegben zárójelben közöljük a Károlyi Sándor által kihúhott alternatív változatokat: „Nem hiszem, hogy a szocializmus vagyonközösségi tétele (ha tetszik) diiZdbZ SJ termelőeszközök államosítása győzzön a világon, mert a rabszolgaállamtól vagyis az állami omnipotenciától való félelem (utat tör magának) ennek útját állja. A küzdőtér másutt van. Küzdenek a gyengék a (liberalizmus túlkapásai) túlkapások ellen s evégből szervezkednek; míg éppúgy szervezkedik a tőke, hogy amazokéval ellentétes érdekeit megvédje. (Ma) A szervezkedések korszaka (van) ez. A nemzetek és az egyes érdekcsoportok szövetségeit látjuk, szemléljük átalakulásaikat és szétbomlásaikat, míg az individualizmus pedig háttérbe szorul (s helyébe az érdekcsoportok jutnak előtérbe). (A liberalizmus) Az egyéni szabadság alapján fogunk majd állani továbbra is, csakhogy nem az individuumok, hanem mindinkább az érdekcsoportok fognak harcolni (míg az erősebb uralma továbbra is fennmarad). A Gazdaszövetségnek, a Magyar Gazdák Szemléjének, a Szövetkezésnek, a Széchenyi Szövetségnek a fentieket kell hirdetnie, hangoztatva mindenkor, hogy a (liberalizmus) szabadság alapján állunk. így hódítjuk meg magunknak a (liberálisok = átjavítva olvashatatlan szövegre — Sz. M.) nagy számát, mert épen ezen nézetekben találandják a menekvést (a kompromisszumban, mellyel mi, a szövetkezeti emberek tudjuk kiegyeztetni a liberalizmust a szocializmussal, ledöntve mindkét oldalon mutatkozó túlzást."108 Ha közelebbről próbáljuk vizsgálni az indítékokat, melyek az agrárius teoretikust nézeteinek ilyen mélységű felülvizsgálatára ösztönözték, utaljunk vissza az idézett 1902-es beszéd azon kitételére, melyben már nem csupán a plutokratikus etatizmus részéről lát veszélyt, hanem a társadalmi ellentéteket szociális reformokkal kanalizálni igyekvő „sozialer Fürsorgestaat" államszocializmusában is. A szociáldemokratákkal kokettáló Fejérváry-kormányban hasonló jelenséget, a klasszikus bécsi abszolutizmus modern államszocia-107 „A plutokratikus uralom a modern imperializmussal együtt a polgári államot mai alakjából kivetkőztetni s talán az emberi jogokat is, melyekért száz év előtt oly nagy küzdelem folyt, veszélyeztetni fogja. A nálunk előrehaladottabb nyugati államokban már előbb fogjuk észlelhetni azt, hogy erőtömörítés céljából miként szervezkednek majd mindazok az osztályok, amelyek a jelenben még szervezve nincsenek, de a tőkések és munkások fent vázolt szervezkedése mielőbb rákényszeríti majd ezeket hasonló szervezetek alakítására, hogy ily úton képesekké váljanak ellensúlyozni amazok hatalmát. Az erők emez ellensúlyozásában rejlik egyik főtényezője a társadalmi békének. . . . Ahol nincs méltányosság s a társadalmi erők egymást nem ellensúlyozzák, ott előbb-utóbb az államhatalomnak kell fellépnie s illamszocialisztikus rendszabályokkal megvédeni azokat, akik önerejükből magukat megvédeni nem képesek. A plutokratikus túltengés valószínűleg véget fog vetni a szabadságnak és előbb államszocializmusra, később pedig kollektivizmusra fog vezetni. Ezt a túltengést kell tehát megakadályozni a társadalmi szervezkedések és az etikai felfogás terjesztése által." Károlyi Sándor: Uzsora és közszellem. Beszéd az 1902. május 27-i uzsora-szakértekezleten. Hazánk, 1902. máj. 28. 108 Károlvi Sándor levele Darányi Ignáchoz 1905. dec. 21-én. OL. Darányi Iratok. 8. doboz. P 1441. 4 Századok 1974/1.
