Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607–1790 közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata 436/II
450 А MOE FOltRÁSKI ADÁSI SZABÁLYZATA kötetre terjed, a sorszámozás akkor is folyamatos, ha viszont egy kötetben . több országgyűlés anyagát közöljük, a sajtó alá rendező dönti el, hogy a sorszámozást minden országgyűléssel (részgyűléssel, nádori concursussal) újrakezdi, vagy egyvégtében sorszámozza az iratokat. Egy szám alá általában egy irat kerül. Tárgyilag szorosan összetartozó vagy szövegükben csak részben eltérő darabok azonban kerülhetnek azonos szám alá. (Pl. különböző hivatali szerveknek, főméltóságoknak azonos tárgyban nyilvánított véleménye stb.) Ilyen esetben az iratokat a közös sorszámon belül a), b), с) stb. jelzéssel választjuk el egymástól. 2. Az irat kelte Sorrendben első helyre az év kerül, követi a hónap (betűvel kiírva), a nap, s ettől vesszővel elválasztva a hely (pl. 1672. március 7., Pozsony). A keltet mindig a Gergely-naptár alapján tüntetjük fel, minden más naptári rendszerben történt keltezést átszámítunk. Az ünnepek szerinti keltezést feloldjuk. A keltezési helyet, tekintet nélkül arra, hogy a szövegben milyen nyelvű alakban található, magyarul írjuk, ha az illető helynek van magyar neve (pl. Bécs, Boroszló, Prága, Dancka, Ilyvó, Pozsony stb.). Abban az esetben, ha a magyar helynév időközben megváltozott (pl. Balavására: Törökszentmiklós; Fáncsika: Pásztó stb.), vagy jelzővel bővült (pl. Halas: Kiskunhalas stb.), akkor is az irat keltezésekor élő névalakot írjuk. Ha a szóbanforgó helynek nincs magyar megfelelője, akkor általában a korszakban nálunk szokásos elnevezést használjuk (pl. Nikolsburg, Brünn, Laibach stb.). Ha az iraton nincs keltezés, vagy van, de csonka (vagy az év, vagy a hónap, vagya nap, vagya hely hiányzik), a szerkesztő által megállapított rész (teljes hiány esetén a keltezés egésze) szögletes zárójelbe kerül. Ilyenkor az irat bevezetésében (Id. II.), vagy a szöveg magyarázó jegyzeteiben (Id. III/2.) közöljük, hogy a szögletes zárójelbe rakott részt milyen adatok vagy következtetések alapján állapítottuk meg. A nyomtatásban ez a rész álló betűvel szedendő, a sor közepére. 3. Az irat címe Annak rövid feltüntetése, hogy a közölt iratnak ki a kiállítója (küldője, illetve írója), a címzettje, és hogy milyen irattípushoz tartozik (pl. A Magyar Kamara jelentése az uralkodónak. Az Üdvari Kamara átirata a Magyar Királyi Kancelláriához. X levele Y-hoz. A rendek fölterjesztése az uralkodóhoz. Z. megye utasítása országgyűlési követeinek. Az x városi követek országgyűlési naplója. Y utólagos följegyzései az országgyűlés eseményeiről stb.). A családnevek írására ld. a 7. § II. pontját. A nyomtatásban ez a rósz csupa nagybetűből szedendő, a sor közepére. 4. Az irat fajtája, anyaga, leírása és lelőhelye Itt kerül sor a) a közölt irat (illetve több példányban ránkmaradt iratok) irattani meghatározására; b) az irat (iratpéldányok) őrzési helyének (jelzet) feltüntetésére; c) az irat anyagának és d) állapotának ismertetésére; ej az iraton levő pecsétek leírására; f) az iratra vonatkozó részletmegjegyzésekre.
