Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607–1790 közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata 436/II
442 А MOE FOltRÁSKI ADÁSI SZABÁLYZATA akkor is közöljük, ha azok jelentéktelenek (pl. [A levél külzetén Illésházy sk. följegyzése:] Sógor uram kéri, hogy. . . stb.). Nyomtatásban az irat címzése és szövege az 5. § I. 2 — 3. pontnál használt nagyságú, de álló betűvel szedendő. Az utólagos rájegyzések ugyanazzal a betűvel szedendők, amivel a magyarázó bevezetés. (Ld. 5. § II.) II. A FORRÁSKÖZLÉS FAJTÁI Négy eljárási módot különböztetünk meg: 1. Teljes közlés. Fontos iratok esetében alkalmazzuk. A forrás teljes szövege közlésre kerül, csak stereotip jellegű bevezető vagy befejező részei maradnak el. Részben vagy egészben elhagyható a címek és rangok ismételt felsorolása (a címzésben és magában az iratban is), a levelek kezdő és záró formulája, hitelesítési záradék stb. A kihagyás azonban ne legyen olyan mértékű, hogy az irat elveszítse eredeti jellegét, ezért ha rövidített alakban is, de megtartandók a megszólítás és az aláírás (aláírások). Törekedni kell az irat eredeti beosztásának a megtartására (megszólítás, záró formulák, aláírás elhelyezése stb.). Minden kihagyást jelezni kell a közlésben, a kihagyott rész helyén szögletes zárójelbe rakott három ponttal [...]. A jelzés azonos, akár kisebb, akár nagyobb terjedelmű a kihagyott rész. 2. Részleges közlés. Olyan esetekben, amikor az irat egyes részeit - akár azért, mert a kiadványra nem tartozó tárggyal foglalkoznak, akár azért, mert amit mondanak, az lényegtelen, vagy ismétlés — közreadni nem érdemes. A kihagyást itt is szögletes zárójelbe rakott három ponttal jelezzük. Ha a kihagyott rész országgyűlési vonatkozású, ezt a jelhez rakott szövegkritikai jegyzetben (5. § III. 1.) megemlítjük, a tárgy megnevezésével (pl. A kihagyott részben a X. sz. alatt már közölt irat tartalmát közli). Nem országgyűlési tárgyak elhagyásakor a jegyzet elmaradhat. 3. Kivonatos közlés. Olyan iratoknál, amelyek sem teljes, sem részleges közlést nem érdemelnek, tartalmi kivonatuk közreadása is elegendő. A tartalmi kivonat mindig szögletes zárójelben közlendő (nyomtatásban az 1 2. pont alattival azonos betűtípussal szedve). Az 1 3. közlési fajták természetesen vegyesen is előfordulhatnak. 4. Utalás. Akkor, ha az irat már megjelent jó és elérhető kiadásban, újra való kiadása tehát szükségtelen. Ilyenkor az iratot külön sorszám alatt besoroljuk ugyan a kiadványba, de szövegét nem közöljük. Közöljük azonban az irat irattári meghatározását, tartalmi kivonatát, felsoroljuk példányait és megadjuk a nyomtatott kiadás (kiadások) adatait. Általában ezt az eljárást követjük a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat 1920 utáni kiadványaiban (Monumenta, Fontes sorozat stb.) már kiadott szövegeknél. Minden más esetben a kötet szerkesztője dönt arról, hogy a szöveget újra kiadja-e. Újból való kiadás esetén azonban a közlés — ha erre mód van — az eredeti forrást vegye alapul.
