Századok – 1974
Közlemények - Kerényi Ferenc: Az első magyar hivatásos színtársulat társadalmi kapcsolatairól 423/II
ELSŐ SZÍNTÁRSULATUNK; TÁRSADALMI KAPCSOLATAIRÓL 433 találkoztunk. A végrehajtáskor listát fektettek fel megmaradt készletéről, mely szép számban tartalmazza az 1790-es évek műsorának és színpadra csak a következőkben kerülő fordítói mozgalmának darabjait: 8 kiadvány 18 drámával, 43 példányban.4 8 Különösen figyelemreméltó az Erdéllyel való szellemi kapcsolat; б kiadvány 16 drámával, 16 példányban, a Királyhágón túlról származik. A hatásterjedósnek azonban létezett egy közvetlenebb módja is, melyet debreceni vonatkozásaiban ismerünk részletesebben, minthogy adatait a Csokonai-filológia tárta fel. A Budai Ézsaiás esküvőjére 1795 januárjában írott alkalmi Csokonai-mű, a Magyar Psyche betétként parodiázza a kor egyik jellegzetes sikerdarabját, Kotzebue Embergyűlölés és megbánás című érzékenyjátékát, ugyanitt utalás történik az első énokesjátók, a Pikkó herceg egyik fináléjára is. Mindez még magyarázható a nyomtatott drámaszövegek terjedésével, csakhogy amikor 1794 decemberében Csokonai megcsúfolja Szilágyi Gábor professzort, diákjaival elénekelteti a Pikkó egyik áriáját.49 Az énekesjáték dallamai azonban sohasem jelentek meg nyomtatásban (nem is ismerjük őket), így terjedésük csak szájhagyományozás vagy alkalmi lejegyzés útján történhetett. Összegezve: az első magyar hivatásos színtársulat kulturális kisugárzása országosan is jelentős — a hatás nem áll meg a két város határainál, és messze túllép az előadásokon résztvevők viszonylag csekély számán, társadalmi körén. Végezetül szólnunk kell a Kelemen-társulat és a Martinovics-mozgalom kapcsolatáról. A magyar jakobinusok szervezkedésének teljes iratanyaga több mint másfél évtizede áll a kutatás rendelkezésére, mégis a kérdésről több színháztörténeti legenda látott azóta is napvilágot.5 0 Az első magyar hivatásos színtársulat tagjai közül a magyar jakobinusok perében egyedül Sehy Ferenc került a vádlottak padjára, voltaképpen csak jelképesen; mint a mozgalom besúgóját felmentették, sőt szabadulása napján fel is lépett.5 1 Sehy nem színházi kapcsolatok révén került a szervezkedésbe, iratai között mindössze egy, a nyelvművelés és a színház kapcsolatát tárgyazó epilógust találtak, amely nem lépi túl a társulat hasonló dokumentumainak nemzeti-felvilágosodott hangnemét.5 2 Az írók és fordítók népes gárdájából öten kerültek vádlottként a perbe, Kazinczy Ferenc és Miklós, Verseghy Ferenc, Szentjóbi Szabó László és Aszalay János. Bár négyüket elítélték, perirataikban a társulathoz fűződő kapcsolatuk nem szerepel. Csak így lehetséges, hogy a per alatt és után átültetéseik továbbra is műsoron maradtak, nevük a zsebkönyvben nyomtatásban megjelent. (Fennmaradt színlapok híján nem állapítható meg, hogy nevük ott is szerepelt-e.) Kazinczy pedig halálraítélt fogolyként kéri németnyelvű levelében a magyar színház többszöri látogatójaként említett Barco tábornagyot 1795. augusztus 31-én, hogy Titus kegyessége című Metastasio-fordítását juttassa el a társulathoz.53 A kézirat nem jutott el rendeltetési helyére, de a tábornagy dícsérően szólt a fordításról. Pedig a központi és a helyi kormányszervek nem sokat tétováztak, ha a szórakoztató intézmények működésében politikai veszélyt láttak. Amikor — Unwerth igazgatása idején — 1791 nyarán a német színházban előadták a „Prise de la Bastille" című darabot, július 26-án maga Lipót 48 Gárdonyi: i. m. 52—54. 49 Pukánszkyné : A drámaíró Csokonai, 8, 43, 49. 50 Mályuszné az ItK-ban (1956) 11 darab elemzése után a cenzúrára vezeti vissza, hogy nem találja műsoron a francia forradalom eszméit. Solt Andor egyébként kitűnő dramaturgia-története (Dramaturgiai irodalmunk kezdetei 1772—1826, Bp. 1970. 76 — 77) sem mentes a tévedéstől: a társulat több tagját, sőt egyik igazgatóját is a magyar jakobinusok társaságába sorolja, és a műsorral Így támadt ellentmondást úgy értékeli, mint a színészi szándék és a politikai helyzet okozta megvalósulás antagonizmusát. 51 Benda: i. m. III. 274. 52 Benda: i. m. II. 671. 53 Uo. II. 670. 8 Századok 1974/2.
