Századok – 1974
Közlemények - Kerényi Ferenc: Az első magyar hivatásos színtársulat társadalmi kapcsolatairól 423/II
432 KERÉNYI FERENC Csekély hatókörű gazdasági kapcsolatokról, megoldhatatlan közönségproblémákról szóltunk. Nem érthetnénk meg a színházügy hangsúlyos szerepét azonban, ha áttekintésünk során elhanyagolnánk az első magyar hivatásos színtársulat működésének országos hatását. Az az írói-fordítói mozgalom, amely végeredményben játékdarabokkal ellátta a társulatot, időben megelőzte annak létrejöttét, és többféle indítékból táplálkozott. így találkozott a magyar nyelv művelésében — és részben már a felvilágosodás neveléseszményének erkölcsi talaján — a piarista Dugonics, Endrődy, a pálos Gindl a protestáns iskolagondnokkal, Csépán Istvánnal; gr. Teleki Ádám, Kővár-vidék főkapitánya és br. Rudnyánszky Karolina Zechenter Antal fogalmazóval és Szalkay Antal nádori komornyikkal; Vida László és Sebestyén László földbirtokos Ungváry János és Kovács Ferenc földmérő-mérnökkel vagy éppen Kónyi János obsitos strázsamesterről. A fordítók és írók névsora, mint cseppben a tenger, sajátos szempontból mutatja és bizonyítja a nyelvkérdés központi, részben kiegyenlítő szerepét, amelyet Varga Jánossal egyetértésben ítélünk meg.43 Kiváltképpen fontosnak tartjuk a vidéki oktatási központokban alakult diáktársaságokhoz fűződő színtársulati kapcsolatokat, mint a játékszín iránti érdeklődés nemzedékekben továbbélő lehetőségét. A diáktársaságok közül már a Kelemen-társulat megalakulása előtt előadásokat tartott és drámákat fordított a pozsonyi kispapok csoportja. Szellemi vezetőjüknek, Fejér Györgynek már 1792-ben megvan két fordítása a könyvtárban, bár műsorra nem kerülnek, — Sághy Ferenc ugyancsak Pozsonyból került a budai egyetemi nyomdához, ő Schikaneder- és Goldoni-átültetéssel szerepel a műsoron. A pozsonyi társaság nem elszigetelt kulturális jelenség, kapcsolatot tartottak Kazinczyval, Batsányival és a meginduló magyar nyelvű hírlapirodalommal.4 4 A pesti, 1792-ben megalakult egyetemi nyelvművelő társaság soraiban is van fordító Károlyi Ferenc személyében, két művét játsszák. A leghosszabb életű felvilágosodáskori diákegylet a soproni Magyar Társaság. Kapcsolataik is a legszélesebb körűek, íróbarátaik sorában látjuk Kazinczy Ferencet, Péczeli Józsefet, Kis Jánost. Kiadott értekezéstémáik között is felbukkan a színház: „Mennyire vólna hasznos vagy káros, ha magyar nyelven játszatnának a Szín-játékok".4 5 Jegyzőjük, Lakos János Hunyady László címen írt eredeti történelmi tragédiát, amelyet először a diáktársaság játszott 1792. április 30-án, innen került 1794-ben két előadásra Kelemenék műsorára. A soproniak még két fordítót is adtak: Ihászi Imrét és Ajkay Pált; előbbinek két, utóbbinak egy fordítását játszották.4 6 De a diáktársaságok sorában kell említenünk Csokonai debreceni körét is, hiszen szellemi környezetük és részben közös munkájuk eredménye Csokonai 16 fordítása. Ezek azonban — most már bizonyosnak látszik — nem jutottak el a pesti társulathoz, csupán Csokonai öt sürgető levele érkezett meg.4 7 A Csokonai-probléma átvezet bennünket a következő kérdéskörhöz: mennyiben váltak ismertté és hogyan terjedtek a pesti magyar színtársulat törekvései, eredményei î A hatásterjedés két útját ismerjük. Az egyik a nyomtatásban megjelent drámaszövegeké. Endrődy, amikor kiadja 14 drámát tartalmazó Magyar Játékszínét 1792 —93-ban, a négykötetes gyűjteményt minden írástudónak ajánlja, hatását a „parasztkalibákban" is elvárja. 1795-ben Pesten csődbe jutott Lindauer János könyvkereskedő, akinek nevével a társulat gazdasági kapcsolatairól szólva már 43 Varga János : A nemzeti nyelv szerepe a polgári fejlődésben Magyarországon, Történelmi Szemle, 1961/3. 44 Bodolay : i. m. 117 —119. Az utóbbi lapon tévedés, hogy a Fejér-fordítások színpadra is kerültek. 45 Bodolay : i. m. 474. 46 Bodolay : i. m. 129 és passim. 47 Pukánszkyné Kádár Jolán : A drámaíró Csokonai, Bp. 1956. 54.
