Századok – 1974
Közlemények - Kerényi Ferenc: Az első magyar hivatásos színtársulat társadalmi kapcsolatairól 423/II
ELSŐ SZÍNTÁRSULATUNK; TÁRSADALMI KAPCSOLATAIRÓL 427 1792 tavaszán mindössze öt pesti polgár adott összegeket a magyar színházügy támogatására, összesen 87 forint 40 krajcár értékben.1 9 1794. július 15-i, nehézkes magyarsággal írott levelében Pest város tanácsa — Szabolcs vái-megyének válaszolva — a Helytartótanácsra hárítja a színházügyet, a város gazdasági érdekeltségére utalás nem történik, de kilátásba helyezik, hogy a magyar színészeket polgárjogra emelik. S végül egy beszédes kortörténeti adalék: az 1792. május 5-i előadás sikerén „felbuzdulva" Tuschl, a főbérlő ingyen engedte be a színészeket a Hetz-Theaterbe, amely tettéért a Magyar Hírmondó megdicséri: ,,... valóban becsületére válik ezen érdemes úrnak minden jó hazafiak előtt."2 0 * Ezzel elérkeztünk témánk második részterületéhez, a szűkebben vett közönségkapcsolatokhoz. Az első magyar színtársulat három helyen játszott, Budán a Reischldeszkaszínházban, ritkán a Várszínházban, Pesten pedig a Rondellában. A három épület közül csupán a Várszínházról van részletes leírásunk. Befogadóképessége 1200 fő, a földszinti és az emeleti páholyok száma 33 volt.2 1 A Rondellát 1774-ben alakították át színházzá; 18 páholyában, két egymás feletti karzatán, 49 földszinti zártszékén és az állóhelyeken összesen 500 főt tudott egy előadásra befogadni.2 2 Gr. Hoffmansegg 1793-as leírása már a közönségre is utal: „A színház kicsiny, sötét és alkalmatlan. Ama helyet, hova a fiatal emberek járnak, első földszintnek hívják; de itt alig van 50 szabad hely, a többi zárt, részben bérelt, részben előre megrendelt hely; különben pedig szokás, hogy csak nők használják."2 3 A budai Dunapart tulajdonképpen csak nyáron használható deszkaszínházáról, a Reischl-házról hiányosabb levéltári forrásaink szólnak. Annyit tudunk az 1792-es bérbevételi szerződésből, hogy páholysora, földszintje és karzata volt az épületnek.2 4 Egyik leírása az 1793-as inventáriumban olvasható, az előző évben végrehajtott átépítés-javítás felsorolásánál: „A Logéknak Könyöklői általlyában megvagynak párnázva, és veress Vászonnal borítva. — 12 Logék Szegletében 12 egy Személyre való Padok bé vágynák párnázva, és veress vászonnyal boritva; a két első Logéknak teteje fejér vászonnyal bevagyon vonyva. — Az első- helyen föld-szint 18 Karos, és egy hoszszu Pad, bé-vágynák párnázva, ós veress vászonnyal boritva. — A logék Ajtókon 18 zár, s annyi Kultsok." A Rondella-leírással egybevetve úgy tűnik, hogy az átépítésnél hasonló méretek kialakítására törekedtek; különbség, hogy Budán hiányzik a zártszék. A Reischl-deszkaszínház befogadóképességére csak következtetni tudunk. A legnagyobb sikerű bemutató, amelyet itt tartottak, a Pikkó herceg és Jutka Perzsi című énekesjátéké, 1793. május 6-án volt: ekkor 12 páholyban ültek nézők, a földszinti első helyen 199-en, a második helyen 92-en, a karzaton pedig 166-an voltak. 7 katonatiszt — szokás szerint — az első helyen foglalt helyet, így a bemutatót a legszerényebb számítás szerint is 476 néző látta. Ha hozzávesszük, hogy a megerősített zenekar 25 főből állott, a színpadon pedig 21 katona statisztált, akkor megállapíthatjuk, hogy a Rondellával megegyező nagyságú és adottságú nyári játszóhely állott Budán a társulat rendelkezésére. 19 Névrövidítéseiket Endrődy nyomán közli Bayer : i. m. 120, de közülük csak egy oldható fel bizonyossággal: „Tsisz Úrtól. .." — Csiszár Ferenc magyar szabó. 20 Bayer: i. m. II. 360, illetve I. 121. 21 Clauderné : i. m. 174. 22 Lugosi Döme: Kelemen László és az első „Magyar Játszó Színi Társaság", Makó, 1927. 23. 23 Idézi Pukánszkyné: i. m. 60. 24 A szerződés német eredetije Endrődy : i. m. II. köt. VI—VII. Vö. Kerényi Ferenc: Deszkaszínház Budán a XVIII. század végén. Budapest 1974/3.
