Századok – 1974
Közlemények - F. Csanak Dóra: Teleki József szerepe egy XVIII. századi francia tudományos vitában 406/II
416 F. CSANAK DÓRA: TELEKI JÓZSEF EGY TUDOMÁNYOS VITÁBAN helyeselt a himlőoltás védelmezőinek, és nyíltan pártolta ügyüket az előítéletekhez ragaszkodók Minden erőlködése ellenében. Ezt állították nekem egyhangúan az ügy tanúi, de hozzátették, hogy akkor még csak általánosságban foglalkozott az üggyel, személyes érdeklődését nem keltette fel. Most, amikor Európa egyik legnagyobb matematikusa a geometria fényénél világítja meg a kérdést és a kétféle himlő okozta veszélyeket számításoknak veti alá, változtat-e M. d'Alembert azon, hogy tizenkét éve már-már megszokottan szembeszáll mindennel ami új a matematikában napvilágot lát, különösen, ha M. Dániel Bernoulli tollából származik, akinek ,,Hydrodynamicá"-ját már akkor elutasította, amikor még időt se szakított az elolvasására. Engedi-e, hogy megoldást nyerjen egy újfajta probléma s neki ne legyen benne része ? Szó nélkül elfogadja-e egy más geométer eredményét, elveszítve vele egy szép lehetőséget a maga hírnevének öregbítésére? Bizonyos, hogy nem. Másrészt viszont, vállalja-e egy elterjedt előítélet elfogadásának látszatát, amelyet régebben megvetésével sújtott ? Az első az önérzetét, a második a jóhiszeműségét kell, hogy sértse. Nincs más hátra a számára, mint a középút: először kijelenti, hogy M. Bernoulli rosszul értékelte a kétféle himlő okozta veszélyeket, és hogy ezek meghatározhatatlanok ; majd azt állítja, hogy M. Bernoulli nem vett figyelembe bizonyos fontos szempontokat (amelyeket pedig nem hanyagolt el), s hogy feltevései légbőlkapottak. Végül pedig új megvilágításban tálal egy már megcáfolt és visszavert ellenérvet s minden képességét latbavetve igyekszik új erőt önteni belé, eltúlozva azt a csekély kockázatot, amelynek csökkentésére a himlőoltás hívei gyakorlatukban mindent elkövettek, — a hosszú viták elkerülése kedvéért. Ennek ellenére elismeri, hogy ezt az eljárást támogatni kell, hiszen bűnösnek érezné magát a társadalom iránt, ha lebeszélné honfitársait egy olyan gyakorlatról, amelyet hasznosnak tart. Hogy mindezek az állitások nem igen egyeztethetők össze egymással, azzal M. d'Alembert keveset törődik; legfőbb s talán egyetlen célja bebizonyítani, hogy M. Bernoulli munkája haszontalan, s ha ezt a célt elérte, a többit illetően majd kiegyezik. így aztán, magam hallottam M. d'Alembert buzgó híveitől azt a válási az ellenvetésekre: nem tudják, milyen célt tűzött maga elé ebben az értekezésében, azt sem, javallja-e vagy ellenzi a himlőoltás gyakorlatát. Ha a védelemnek ez a módja nem egészen M. d'Alembert szája íze szerint való, mit szólna hozzá, ha egyszerű és szerény bevezetését a következő módon travesztálva látná: Sokat írtak a himlőoltásról, majd én két szóban jobban megvilágítom a dolgot, mint mindazok, akik előttem foglalkoztak vele. Mit szólna, ha tudná, hogy értekezésének lényegét így foglalják össze röviden : A vaksággal vádolt anyai szeretet finomabban ós bizonyítóbb erővel okoskodik, mint M. Bernoulli. Nagy embereknek igazságtalanságokat is el kell tűrniök. M. d'Alembert ne tartson ilyen bosszantásoktól részemről. Csak azt kérem, engedje meg, hogy ellenvetéseit megvizsgáljam és kétségeimet élé tárjam. III. Túl azon a nyilvánvaló ellentmondáson, amely M. d'Alembert értekezésének minden olvasóját megdöbbentette, amikor egyrészt helyeselni látszik azok aggodalmait, akik elutasítják a himlőoltást, másrészt mint üdvös dolgot ajánlja alkalmazását, nincs-e valóságos ellentmondás abban, hogy általában véve elismeri a himlőoltás hasznosságát, de kétségbe vonja, hogy az egyéneknek hasznos-e. A közhaszon (amelyet senki sem von kétségbe) elosztva azok számával, akik igényt tarthatnak rá, nem jelenti-e az egyének hasznának mértékét ? Lehet-e valami előnyös az államnak, ha ugyanakkor nem előnyös az államot alkotó polgárok legnagyobb részének? Ha valami előnyös a többségnek, nincs-e minden alattvalónak joga e jótéteményre és ez a jog nem jelent-e valóságos előnyt minden egyén számára? M. Bernoulli nagyon összezavarta azt, hogy az államnak mennyiben áll érdekében a himlőoltás, azzal, hogy mennyiben érdeke ez az egyénnek, mert e kétféle érdek nagyon eltérhet egymástól — mondja M. d'Alembert (Opuscules, XI. értekezés, 37.p.). Hogyan bizonyítható ez az eltérés? A himlő-