Századok – 1974
Közlemények - F. Csanak Dóra: Teleki József szerepe egy XVIII. századi francia tudományos vitában 406/II
TELEKI JÓZSEF EGY TUDOMÁNYOS VITÁBAN 407 Daniel Bernoulli ugyan ekkoriban már nem vállalt magántanítványokat, Telekit azonban mégis elfogadta s ő érthető örömmel számolt be nagybátyjának, Ráday Gedeonnak írt egyik levelében kivételes szerencséjéről.8 Ettől kezdve egész baseli időzése alatt heti négy alkalommal járt tanulni Bernoullihoz. A professzor kezdetben Clairaut elsőízben 1746-ban megjelent algebráját jelölte ki számára tankönyvül, később azonban mégis Descartes geometriájának egy 1683-as amsterdami kiadásából tanította. Teleki e magánkollégiumon kívül részt vett Daniel Bernoulli egyetemi nyilvános kísérleti fizikai kollégiumán is, amelyről meglehetős részletességgel beszámol naplójában.9 Ezenkívül délutánonként vagy rendszeresen együtt sétáltak, vagy látogatóba mentek egymáshoz. A tanártanítványi kapcsolatból állandó együttlét, meleg ragaszkodás és szinte barátinak mondható viszony alakult ki köztük a majdnem negyven évi korkülönbség ellenére, s Bernoulli személyének nagy része lehetett abban, hogy Teleki jóval kevesebbet foglalkozott a jövendő életpályája szempontjából sokkal fontosabb jogi tanulmányokkal, és energiáját az érdeklődésének és hajlamainak megfelelőbb természettudományi ismeretek gyarapítására fordította. Teleki naplójában egész sor feljegyzés tanúskodik szoros kapcsolatukről, s egymás iránti megbecsülésükről és ragaszkodásukról.10 A baseli időszak végén találkozásaik még gyakoribbakká váltak: Bernoulli különórákon integrálszámításra tanította Teleki Józsefet, hogy legalább annyit értsen hozzá, hogy később a maga erejéből tovább képezhesse magát. Elválásukkor pedig egy különleges termométerrel ajándékozta meg. Bernoulli tette lehetővé Teleki számára — és ugyanekkor szintén Baselben tanuló két rokona, Teleki Ádám és Sámuel számára is — a kor egyik népszerű disciplinájának, az elektromosságtannak megismerését; őmaga nem vállalta ugyan, hogy kezdőkkel foglalkozzék, de bíztatására egyik tanítványa, Abel Socin11 kísérletekkel illusztrált előadássorozatot tartott számukra. A tanfolyam anyaga később „Anfangsgründe der Elektrizität" címmel könyvalakban is napvilágot látott, s Socin a Bernoullinak ajánlott mű bevezetésében megírja műve létrejöttének körülményeit: Daniel Bernoulli felszólítására adta elő az elektromosságtan alapismereteit a három Teleki-grófnak és néhány társuknak, s most előadásainak anyagát bocsátja nyilvánosság elé.12 A baseli matematika-professzorral, Johann Bernoulli val13 nem került hivatalos tanár — tanítványi kapcsolatba Teleki, de baráti beszélgetésekre, összejövetelekre kettesben és mások társaságában annál gyakrabban találtak alkalmat . Kapcsolatuk egyik maradandó emléke Johann Bernoulli műveinek „Opera omnia" címmel megjelent négykötetes gyűjteménye, amelyet Teleki — a műben szereplő bejegyzése szerint — a szerzőtől kapott ajándékba.14 Teleki 1760 májusában Hollandiába indult s már útközben megírta első levelét mesterének, Daniel Bernoullinak. Ettől kezdve éveken át többé-kevésbé rendszeresen 8 Teleki József — Ráday Gedeonnak. Basel, 1759. nov. 28. Ráday Gyűjtemény Levéltára, 2526. sz. 9 Jelitai szerint „a világirodalomban sem ismerünk az övénél régebbi leírást nyilvános egyetemi előadásban bemutatott kísérletekről." (Jelitai J. : Bernoulli Dániel és János egykorú Teleki-útinaplók és levelek tükrében. Matematikai és Fizikai Lapok, 1936. 145.) 10 Naplójának számos utalásán kívül erre vall Teleki Daniel Bernoulli „Hydrodynamica" című művébe írt következő bejegyzése: „. . .suavissimi Amici, atque Praeceptoris opus. . ." MTAK Term. tan. Qu. 18. 11 Abel Socin (1729 — 1808) fizikus, orvos, a Bernoulli-testvérek tanítványa. 1761-től Hanauban professzor, majd udvari orvos lett. Az 17 70-es években a marosvásárhelyi kollégium egyik tanára ügyében ismét kapcsolatba került Telekivel. 12 A. Socin: Anfangsgründe der Elektrizität. Hanau, 1777. A 2. verso. 13 Johann Bernoulli (1710—1790) a baseli egyetem matematikai professzora; a francia akadémia több pályadíjának nyertese. 14 A példány jelzete: MTAK Math. Qu. 117.
