Századok – 1974
Tanulmányok - Dolmányos István: Az 1907. évi politikai sztrájk és a koalíciós kormány 370/I
AZ 1907. ÉVI SZTRÁJK ÉS A KORMÁNY 385 Ez az érvelés nagy hatóerővel vonta a szociáldemokráciához a korábban erős függetlenségi hatás alatt álló elmaradottabb vasúti munkás rétegeket. Amíg a szociáldemokrata párt kezdte még jobban megtalálni a függetlenségi párttal szemben az odaillő érveket, elhanyagolta a koalíció hatvenheteseinek bírálatát. Ez megkönnyítette a hatalom felé lopodzó Tisza-csoport, Khuen-Héderváry helyzetét. A vasutasmozgalom megélénküléséről értesülve Kossuth Ferenc szeptember 23-án megtiltotta a vasutasoknak, hogy részt vegyenek az október 10-i megmozduláson.3 0 Ezzel egyidőben Kossuth a belügyminiszterhez fordult, kérve, hogy támogassa karhatalommal a kereskedelmi minisztériumnak az államvasutak igazgatóságához intézett eltiltó rendeletét. A belügyminisztérium október 1-én és 2-án utasította ebben az értelemben a csendőrkerületeket.31 A helyi MÁV vezetőségek éltek is a rendőrség és csendőrség igénybevételével. A szegedi üzletvezetőség október 7-én kérte az illetékes szervektől karhatalom azonnali kirendelését.3 2 Az országos igazgatóság körlevélben foglalkozott a munkások magatartásával. ,,A munkások mozgalmai napról napra szélesebb körben kezdenek terjedni — állapította meg egy szeptember 30-án kiküldött körlevél. Erre való tekintettel minden lehető és szükséges intézkedést meg kell tennünk a végből, hogy munkásainkat az izgatók befolyása alól kivonjuk és a szolgálat érdekével össze nem egyeztethető mozgalmaktól távol tartsuk." A körlevél hivatkozott az országos igazgatóság egy korábban kiadott bizalmas rendeletére.3 3 A vasútügyi szervek október 10-ére felkészülve rendelték el a vasutasok kötelező eskütételét az új szolgálati pragmatikára. A radikalizálódó vasutastömegek azonban több helyen tiltakozni kezdtek. Temesvárott ,,a műhelyi munkásságnak úgy szólván összessége ezt megtagadta és délután 2 órakor a munkát beszüntetve a műhelyből kivonult" — szólt a hivatalos jelentés. A karhatalom kirendelése és sztrájktörők odaszállítása némileg megváltoztatta a helyzetet, a munkások fele mégis letette az esküt. Az így kicsikart részleges eskütétel utáni helyzetképet az üzletvezetőség összegezte: „ezidőszerint 100 főnyi katonaság és 30 csendőr őrködik a dolgozó munkások személyes biztonsága és az intézet vagyonbiztonsága felett."3 4 Schubert Zsigmond a fővárosi vasúti munkások gyűlésén elmondta, hogy október 10-e előtt egy horvátországi vonalszakaszon ,,64-en megtagadták az eskü letételt, mert a falu népe a pópával együtt agyonveréssel fenyegette őket, ha lemerik tenni az esküt".3 5 A szerb és horvát lakta vidékeken ugyanis a szolgálati pragmatikára felesküdni nemzeti okokból is sérelmes volt. A munkások néhol újabb fizetésemelést kértek az esküért. 1.80 K-ért nem esküsznek, 3 K-ért igen! — említette az egyik jelentés a munkások jelszavát.3 6 Ekkor kez-80 MMTVD. III. 562. 31 P. I. Arch. В. M. ein. 1907/774 res. Kossuth kérelmének jellemző részlete: ,,a netaláni összeütközések és zavargások hatályos elhárítására a rendőri és csendőri közegeket előre^ megfelelő utasításokkal ellátni méltóztassék." A jelzett irat mellett találhatók a MÁV műhelyek munkáslétszámáról szóló adatok. 32 P. I. Arch. Magyar kir. államvasutak. Üzletvezetőség. Szegeden. 1907/190. ein. 33 P. I. Arch. Magyar kir. államvasutak. Üzlet vezetőség. Szegeden. 1907/180. 34 P. I. Arch. Magyar kir. államvasutak. Üzletvezetőség. Szegeden. 1907/182. — 1907. okt. 1.5 35 P. I. Arch. Főkap. ein. 1907/1878 res. — Schubert beszéde 1907. okt. 17-én hangzott el. 36 P. I. Arch. Magyar kir. államvasutak. Üzletvezetőség. Szegeden. 1907/235. 5 Századok 1974/2.
