Századok – 1974
Tanulmányok - Dolmányos István: Az 1907. évi politikai sztrájk és a koalíciós kormány 370/I
384 DOLMÁNYOS ISTVÁN „Forradalom előtt állunk, éppen úgy, mint 1848-ban, ha akarjuk vértelen forradalom, de forradalom előtt állunk ... Az október 10-i tüntetés figyelmeztetés fog lenni, hogy vigyázzatok, mert ha jogainkat meg nem adjátok, jöjjön, aminek jönnie kell. Amint 1848-ban nem válogatták apáink az eszközöket, mi sem fogjuk válogatni. . . Hiába hoznak sztrájk- vagy egyéb törvényeket, ha a munkások türelme elfogyott, szétzúzza ezeket a bilincseket, és uralomra jut mint 1848-ban Magyarországon és másutt is. Ha október 10-én csak egy munkásnak is meggörbül a hajaszála, akkor meglátják, hogy mi fog következni."26 A helyi hatóságok eljárást indítottak a szeptember 22-i gyűlés szónokai ellen,27 attól tartva, hogy az országos sztrájk felújíthatja az augusztus végi székesfehérvári napokat. A város 1907-ben eseménydús hónapokat élt át; Székesfehérvár volt például a keresztényszocialista szervezkedés egyik viharos gócpontja.2 8 Feiner beszédében különösen a forradalomvárás visszatérő motívuma érdemel figyelmet, s az a mód, ahogy a függetlenségi párti hangulatkeltéssel szemben az 1848-as hagyományokat a politikai sztrájk szolgálatába állította. Ez az érvelés ebben az időben elterjedt volt, főleg a vasutasmunkások körében. Szeptember 24-én Jancsó Károly a budapesti vasutasmunkások előtt ismertette október 10-e célkitűzéseit: „Lehet-e Kossuth Lajossal szembe állítani, hogy valaha, amikor még jólétről beszélt és szónokolt ezer és ezer helyen nem éppen Magyarország dolgozó munkás miihóiért küzdött. És ott áll előttünk a vezércsillagunk Petőfi Sándor. Hányszor énekelte meg: haza csak ott van, ahol jog is van; és a népnek ma nincs joga. (Úgy van.) T. proletár testvéreim! Hazudnak azok, akik a hazafi jelmezébe bújva állnak elénk, mert mit védenek ők a hazafiság köntösével. Mikor egy gyár üzemének munkásai munkabérkövetelést adnak be, a gyáros nem adja meg, amiért a munkások a munkát beszüntetik, azt mondják: a haza veszélyben forog, a magyar ipar pusztul. És mit véd az a kapitalista? a saját zsebét. Az ő hazájuk a saját zsebük, azt akarják a mi vérünk árán teletömni. Lehet-e joggal hivatkozni nekik, éppen velünk szemben a hazára ? merik-e állítani, hogy nem a nemzetközi szociáldemokrata párt a hazának és a hazafiságnak leghűségesebb magyarázója ? nem ez a párt követeli-e évtizedek óta, hogy ebben az országban a munkás millióknak kevés a keresete, pusztít a lakásuzsora, drága az élelmiszer; a kormány álljon elő, az uralkodó osztály pedig támogassa és akkor a hazának lesznek hű fiai és nem lesznek hazátlan bitangok. És t. munkástestvéreim, mi az a nemzetköziség? Talán az uralkodó osztály, azok akik ma mint kapitalisták, mint főpapok, mint arisztokraták alkotják azt a kört, amely a munkásság millióit akarj a elrabolni, talán ők nem inkább nemzetköziek? Van-e nemzetközibb mint a kath. egyház . . . hogy mi miért szövetkeztünk, az tiszta dolog. Ha ellenségünk szövetkezik a mi érdekeink ellen nemzetközileg, akkor mi is jobbunkat nyújtjuk az ország határán túl 26 Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. I. 1848—1917. Bp. 1954. 139. Ld. még MMTVD. III. 561. 27 Rudas Sándor ügye még 1909-ben is a bíróság előtt volt. Végül felmentették. P. I. Arch. A. XV. 1/1907/17. 28 A keresztényszocialisták által kirobbantott székesfehérvári botrányhoz ld. Nagy Péter: Szabó Dezső. Bp. 1964. 45 — 67. 29 P. I. Arch. Főkap. ein. 1907/1796 res.
