Századok – 1974
Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II
J 848 NAGYHETE PESTEN 357 val előbb be nem jelenti, s ha ily előleges bejelentés nélkül valaki népgyűlést hívna össze, a hatóságnak kötelessége leend a népgyűlést meggátolni vagy, ha már összejött, elszéleszteni". Ha pedig valaki nem mulasztja el ugyan bejelenteni, hogy népgyűlést óhajt rendezni, de ,,a kitűzött cél valóságos törvényszegést foglal magában, a törvényhatóság elnöke köteles annak összehívását eltiltani, s ki e tilalom ellenére mégis összehívja a népgyűlést, mint lázító fog a törvények nevében büntettetni". Ez a rendelkezés viszont — bármi volt is véle a kormány szándéka - a valóságban természetesen nem a Pazár-félékre mér csapást, akik már iigyis elvégezték dolgukat, hanem főleg a mestereikkel még mindig harcban álló céhlegényekre, akik — mivel a népgyűlések megtartásának engedélyezését vagy eltiltását a rendelet merőben a városi vezetők kényére-kedvére bízza — többé nyilvánvalóan egyetlenegyszer sem jöhetnek össze teendőik megtárgyalására. (És ez — mellesleg — nem is az utolsó szó, ez még csak a nyitánya azoknak a most egymást követő intézkedéseknek, amelyek kihatásaikban mind a munkásság megfékezését és a polgárság állásainak megszilárdítását szolgálják: másnap Batthyány elrendeli az egész pesti nemzetőrség újonnan történő összeírását és átszervezését, különösen azoknak az önkénteseknek szigorú megrostálását kötve az összeírók lelkére, akik — mint elsősorban éppen a nemzetőrségbe bekerült munkások — nem ütik meg a törvényszabta cenzust;136 majd a következő napon munkához lát a pesti rendfenntartó választmány is, a jelenleg mindössze 245 főnyi13 7 helybeli rendőrség támogatására önként vállalkozó polgároknak egész seregét „polgári rendügyelők"-ké, constablerekké nevezve ki az egyes lakókörzetekbe s többek között arra is felhatalmazva őket, hogy rövid úton bárkit letartóztathassanak, aki szerintük rendháborításban vétkes;138 további három nap múlva pedig megint Batthyány lép a tettek mezejére, a helyőrség megerősítése céljából egy osztálynyi vasas-németet hozatva vidékről Pestre.13 9 ) Ezt köszönhetik hát a munkások azoknak a társaiknak, akik hajlandóak voltak részt venni a demagógok által kirobbantott zavargásokban. S hogy legalább a jövőre nézve okuljanak a történtekből, a baloldali sajtó nem is késik rávilágítani az összefüggésekre, arra, hogy „a népgyűlések dicső jogának" korlátozása éppen „e botrány következménye".140 (Ámbár némely következtetések levonásával maga a baloldal is adós marad. Hiszen, visszatérve a mostani „véres botrányok"-ra és arra, hogy ezekben „a zajgó néphullámok" játszották a főszerepet, még a következetességéről ismert Vasvári is s hosszú hetek elteltével is tagadóan fog válaszolni önmaga kérdésére: „Oka-e ennek a márciusi ifjúság?"141 Holott a márciusi ifjúság és személy szerint elsősorban éppen Vasvári, ha közvetlenül valóban nem felelős is azért, hogy a néptömegek egy része alantas törekvések szolgálatába szegődött, azon bizony elgondolkodhat-136 Batthyány rendelete Pest városához, Pest, 1,848. ápr. 21., PH 1848. ápr. 26., 39. sz. 367. 137 Pallós 72. 138 jT)r r ől Rottenbillernek a választmány nevében közzétett hirdetménye, Pest, 1848. ápr. 22., FL PVL történeti értékű okmányok gyűjteménye és Arhiva istoricä a Filialei din Cluj a Academiei Republicii Socialiste Románia, a volt kolozsvári Ereklyemúzeum gyűjteménye. 139 Erről FL PVL TJk 1848. ápr. 26.: 6432. 140 Egresi, i. h. 132. 141 Vasvári: A marcziusi ifjúság, i. h. 706.
