Századok – 1974

Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II

368 SPIBA GYÖBGY nék, hogy közvetve, akaratlanul nem járult-e hozzá ehhez mégis, amikor a for­radalom táborán belüli ellentétek tompításán — mellesleg: teljesen hiába­valóan — buzgólkodva, elutasította azt az irányító szerepet, amelyet a céh­legények legjobbjai mozgalmaik kezdetén felajánlották néki.) Azt azonban, ami megtörtént, utólag természetesen még a legkeserűbb tanulságok leszűrése sem másíthatja meg. És a munkások még csak azzal sem vigasztalhatják magukat, hogy legalább azokat a demagóg ügyvédek által hirdetett tetszetős célokat elérték, amelyeknek közülök sokan készek voltak feláldozni tulajdon céljaikat. Hiszen példának okáért a lakbérekről Nagy Ferencnek a színről való letűnése óta már szó sem esik többé. Vagy ha mégis, ha adódik olyan eset, mint azé a napszámosé, aki 19-én este háziasszonyának kijelenti: — Szabadság van, házbért nem fizetek, — s azután a nagyobb nyomaték kedvéért kést is ránt és összetöri a háziasszony bútorait: akkor a zsidó verők­höz oly végtelenül türelmes nemzetőrök bezzeg nem haboznak azon nyomban lakat alá helyezni az illetőt.142 Igen hamar nyilvánvalóvá lesz tehát, hogy lak­bérelengedésről vagy lakbérmérséklésről még álmodozni sem érdemes. Sőt nem­sokára az is kiderül, hogy jobb lesz éppen ellenkező irányú fejleményekre fel­készülni. Mert Nagy Ferenc gyors leszerepelése éppenséggel a lakbéreknek a háziurak által történő további felcsigázását vonja maga után, és ez bizony egy- ' általán nem álom, hanem szomorú tény.14 3 Így azután azok a munkások, akik még mindig nem mondtak le arról, hogy tegyenek valamit sorsuk megjavításáért, maguk előtt most már végképp nem láthatnak más járható utat, mint amelyet Glembay Károly kínál. Glem­baynak tehát mind a tizenkét általa kiszemelt iparágban sikerül megrendeznie — részint már 20-án, nagyrészt 21-én, legkésőbb pedig a következő hét elején — azokat a szakmai gyűléseket, amelyeket a szóbanforgó szakmák legényei­nek nevében a kormány elé terjesztendő petíciók kidolgozásának programjával 19-én meghirdetett, s ezeken az összejöveteleken együttvéve nem kevesebb mint 351 legény jelenik meg144 (ami — mellesleg — arra is fényt vet, hogy az események alakulása Glembay tanár úrnak most nemcsak mint a legénymozga­lom irányítását teljes egészében magához ragadni igyekvő férfiúnak, hanem mint üzletembernek is jócskán a kezére játszik, hiszen néki eszerint néhány napon belül 117 forintot sikerül zsebre vágnia, vagyis akkora összeg üti a mar­kát, amekkorát az általa megnyert céhlegények legtöbbje még fél esztendő leforgása alatt sem képes megkeresni). иг Ег г б1 Simony György nemzetőri főhadnagy és két társa a 19-ről 20-ra virradólag éjszakai ügyeletet tartó alválasztmányhoz, Pest, 1848. ápr. 19., FL PVL Rend. 128 és OL '48ML IM BT 1848—19 — 2, valamint a 109. jegyzetben hivatkozott jegyzőkönyv. (Az idézet az előbbiből.) 143 Erről mint általános jelenségről FL PVL TJk 1848. máj. 26. : 7945. Egy konkrét esetről (amelynek során egy két házzal és 30 ezer forintos évi jövedelemmel rendelkező háztulajdonos 20%-kal emeli lakóinak bérét) Ref. 1848. máj. 4., 9. sz. 72. Végül jelleg­zetes az a beszámoló, amelyet az egyik óbudai tanácsnok ad a helybeli tanácsnak arról, hogy ,,Beszterczey János házbérfejébeni követelésére Pálfy Jósefné ellen, elfoglalt ingó­ságait 46 vft 48 x[-órt] közárverés útján eladván, 7 vftnyi bírói kölcségek levonása után [a] fenmaradt és házbért sem fedező 39 vftokat Beszterczei Jánosnak kifizette" (FL ÓbMvL TJk 1848. máj. 24. : 515). 144 Névsorukat ld. az általuk azután kidolgozott petíciók végén a 86. jegyzetben már megjelölt helyeken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom