Századok – 1974
Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II
356 SPIRA GYÖRGY S este „9 óra körül mintegy 20 egyén kin a város ligetben" csakugyan össze is jön,129 a tervezett berohanáshoz azonban ennyien természetesen nem elegendőek, s így a pogrom ilyetén betetőzésére végül mégsem kerül sor. A támadókedv megcsappanásában pedig több tényező is közrejátszik. Először is: a kormány egy a nap folyamán kiplakatírozott szigorú hangú rendeletében fegyveres karhatalom bevetésével és bűnvádi eljárással fenyegeti meg a rendbontókat.130 Másodszor: a kormányrendelet nagyobb nyomatékául most is sorkatonaság vonul az utcákra.13 1 Harmadszor: mivel idő előtt kipattan a városligeti készülődés híre, a fenyegetett zsidók közül sokan arra az illetlenségre vetemednek, hogy házaik kapuit eltorlaszolják s mögöttük maguk is felkészülten, „töltött puskákkal, pisztolokkal, késekkel" várják a támadókat,132 holott emezek nyilván szívesebben mérkőznének meg fegyvertelen emberekkel. Végül pedig és legfőképpen azért marad el a támadás, mert a polgárságnak idő közben enélkül is alkalma nyílik learatni eddigi erőfeszítéseinek első gyümölcseit. Az egyik ezek közül azon a megbeszélésen születik meg, amelyet Batthyány tart még 19-én este a pesti zsidók nála megjelenő küldöttségével. Ezen a megbeszélésen ugyanis Batthyánynak hosszú és elkeseredett vita után sikerül elérnie, hogy megvalósuljon, amire már a rendfenntartó választmány délutáni ülésén is célzott: hogy a helybeli zsidók bár a nemzetőri törvény nem tesz különbséget zsidók és nem-zsidók között — „önként" mondjanak le a nemzetőrségben való részvételről.13 3 A másik — s a polgárság számára ennél is fontosabb eredmény pedig a karhatalom és a bűnvádi eljárás tárgyában 20-án napvilágot látó kormányrendelet sorai között rejlik. A kormány ugyanis 20-án eltökéli, hogy most már nemcsak a jelenlegi zavargásnak fogja végét vetni — ha kell fegyverrel is, hanem csírájában el fog fojtani minden esetleges további hasonló megmozdulást s ezért nem csupán az eddigi erőszakos cselekedetek közvetlen tetteseire fog lesújtani, de a Pazár Lajoshoz hasonló bujtogatok lába alól is egyszersmindenkorra kirántja a szőnyeget. A szóbanforgó rendelet tehát nemcsak a már kirobbant zavargások utólagos megtorlásáról intézkedik, hanem annak az angol kormány által nemrég életbe léptetett rendeletnek a mintájára,134 amely a chartisták április 10-re meghirdetett londoni felvonulásának lehetetlenné tétele végett törvénytelennek minősített bármely nyilvános gyűlést13 5 — azt is kimondja, hogy Budapesten többé „népgyűlést senki össze nem hívhat, hacsak annak idejét, helyét s világosan kifejezett célját a városi törvényhatóság elnökének 24 órá-129 Erről a pesti rendfenntartó választmány 21-r61 22-re virradólag éjszakai ügyeletet tartó alválasztmányának jegyzőkönyve, s. d. [Pest, 1848. ápr. 22.], uo. 130 A kormány rendelete Buda és Pest városához, Pest, 1848. ápr. 20., közli Pap Dénes (szerk.): Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez 1848 — 1849 I. Pest, 1868. 57 — 68. Végrehajtásának mikéntjéről Szemere Pest városához, Bp., 1848. ápr. 20., OL '48ML a belügyminisztérium iratai, általános iratok 1848 : 2340 és FL PVL Rend. 128. 131 Choumitz I. 79 — 80. 132 Erről uo., valamint a 109. és a 128. jegyzetben idézett jegyzőkönyvekben esik szó. (Az idézet az utóbbiból.) 133 A vita lefolyását részletesen ismerteti a megbeszélésen személyesen jelenvolt Einhorn 87—88. 134 Erről Joseph Andrew Blackwell angol diplomáciai ügynök John Ponsonby lord bécsi angol követhez, Pest, 1848. ápr. 25., közli a Correspondence Relative to the Affairs of Hungary 1847-1849. London, é.n. [1850]. 63. 135 Érről H. Haraszti Éva: A chartista mozgalom. Bp. 1967. 302.
