Századok – 1974
Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II
J 848 NAGYHETE PESTEN 349 jövedelmek közti eltérések sem kisebbek. Aki tehát fizetésből vagy bérből él és nagyjából jövedelméhez és rangjához illő lakást bérel, az - bármelyik rétegéhez tartozik is a társadalomnak bér fejében lakásának minden egyes szobájára évi jövedelmének körülbelül egy havi hányadát költi s így, ha úrhatnámságában vagy eltartottjainak nagy száma miatt nem éri be egyetlen lakóhelyiséggel, hanem két vagy éppen három szobás lakásra támaszt igényt, akkor jövedelmének egyhatodát vagy akár egynegyedét is kénytelen lakbérre áldozni.96 És Nagy Ferenc fellépése éppen ezért valósággal kapóra jön — a céhbeli mestereknek. Hiszen a mesterek az adott körülmények között alapos okkal remélhetik, hogy a Nagy Ferenc által megindított mozgalom nem kevés munkást is meg fog nyerni magának s így ez a mozgalom is eszköz lehet majd arra, hogy a munkások közül sokak figyelme elterelődjék a céhekről. Sőt a munkások egy részének megnyerésével ez a mozgalom nemcsak az ostromlott céheket tehermentesítheti valamelyest, hanem, minél több munkást képes magával ragadni, annál több szövetségest is szerezhet a mestereknek a jólétüket elsősorban éppen bérházaiknak köszönhető városi patrícius-elemek között, akik eddig nagyrészt közömbösen vagy pláne ellenségesen állottak szemben a műhelyek kérges kezű uraival, de ha most maguk is szenvedő alanyaivá lesznek 1 a munkásmozgalomnak, akkor nyilvánvalóan természetes érdektársaikat fogják felfedezni emezekben. A 19-i események pedig igazolni is látszanak ezeket a várakozásokat: 19-én reggel a Nagy Ferenc meghirdette gyűlésre „több ezer főbűl álló" tömeg verődik össze a Nemzeti Múzeum előtt, s a tömeget ezúttal részben „úri fajta válogatott nép" alkotja97 ugyan, kétségtelen azonban, hogy — bár a céhlegények közül számosan mestereiknél vagy a legényszállások valamelyikében laknak s ezért érdektelenek a lakbérek kérdésében — a hallgatóság zöme most is a 16-i és a 17-i múzeumi gyűlés részvevőinek sorából kerül ki.98 A mesterek tehát ezek után végképp nem tagadhatják meg többé hálájukat Nagy Ferenctől, hiszen a munkások tömeges ittlétét most már csakugyan annak bizonyítására használhatják ország-világ előtt, hogy a jó rendnek ezek az ellenségei nem egyedül az ő jogaikat igyekeznek csorbítani, hanem általában is mindennemű tulajdonjog semmivé tételére törekednek. A mesterek érdekeit azonban Nagy Ferenc mozgalma természetesen csupán eddig a pontig szolgálja, az viszont, hogy az ő követelései netalán teljesüljenek is, már egyáltalán nem felelne meg ezeknek az érdekeknek. Nem felelne meg egyszerűen azért, mert a mesterek közül igen sokan maguk is háztulajdonosok: Pest városának 1848-ban nyilvántartott 4919 háza9 9 közül csak 2821 épület tulajdonosának társadalmi állásáról vannak adataink, de azt, hogy a mesterek tekintélyes hányada szintén rendelkezik háztulaj donnai, ezek a hiá-96 Mint pl. Nagymihályi Sándor mérnök, a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium számvevői segédje, aki 400 forintnyi évi fizetéséből 72 forintot költ lakbérre {Spira György : Ш8 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Bp. 1964. 191 — 192.). 97 Erről Pajor István ügyvéd a pesti rendfenntartó választmányhoz, s. d. [Pest, 1848. ápr. 23. és 26. között], FL PVL Rend. 128 és OL '48ML IM BT 1848-19-2. 98 Pajor István, akinek a 19-i események későbbi elfajulásában — mint még látni fogjuk — előkelő része lesz, az előző jegyzetben idézett önigazoló nyilatkozatában éppen ezért emeli ki a maga mentségére az „úri fajta válogatott nép" részvételét. 99 Ezt az (1848 újévére érvényes) adatot ld. Pest szab. kir. város házjegyzékében. Pest, 1848. 208.
