Századok – 1974
Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II
350 SPIRA GYÖRGY nyos adatok is kellőképpen igazolják, kiviláglik ugyanis belőlük, hogy a szóbanforgó 2821 ház közül 836 — vagyis e házaknak kereken 30%-a — iparosok nevén van ekkor.10 0 S bizonyos, hogy ezeknek az épületeknek egy része csupán a tulajdonos családi otthonául szolgál, de az is bizonyos, hogy ez korántsem minden esetben van így: a jelenlegi választottpolgári testület 55 iparos tagja közül például 43 rendelkezik ingatlantulajdonnal, ebből a 43-ból azonban 30-nak egynél több ingatlana is van,101 az ilyen és hasonló céhbeli mestereket tehát a házbérjövedelmek sorsa szintoly érzékenyen érintheti, akár a merőben házbérjövedelemből élő patríciusokat. Sőt azokat a szerényebb helyzetű kézműveseket, akiknek az iparűzésből fakadó jövedelmét csupán egy-egy viszonylag olcsóbb külvárosi ház bérbevételei szokták kiegészíteni, a lakbérellenes mozgalom még jobban is aggaszthatja, mint az előkelő bel- vagy lipótvárosi házak hozamából élő patríciusokat, hiszen nyilvánvaló, hogy legkevésbé épp az utóbbiak jómódú lakóinak részéről fenyeget a lakbérek tényleges megtagadásának veszélye.10 2 Legalábbis elméletileg. Mert gyakorlatilag aggodalomra a háztulajdonosok egyéb csoportjainak sincs igazi okuk. S hogy ne legyen, arról már 19-én, azon melegében gondoskodnak fogadatlan (vagy talán éppenséggel nem is fogadatlan) prókátoraik. Azok tehát, akik nem hátsó gondolatoktól vezettetve, hanem valóban a lakbérek mérséklése érdekében követelik vala a lakbérek mérséklését, csakhamar döbbenten szemlélhetik, hová fajul az általuk megindított mozgalom.103 Mert a mozgalom elfajulásának első jelei már a múzeumi gyűlésen megmutatkoznak. A gyűlés részvevői ugyanis először simán elfogadják Nagy Ferencnek azt az indítványát, hogy a negyedévi lakbér elengedésének és a továbbiakban fizetendő lakbérek hatóságilag történő maximálásának kieszközlése végett mindnyájan járuljanak előbb a városi tanács, majd a miniszterek elé. Mielőtt azonban útnak is erednének, egy Pajor István nevű ügyvéd személyében váratlanul meghallgatást kér magának még egy szónok, s ez a férfiú már újabb jelszavakat hint el a sokaság soraiban. Igaz, a jelenlévők hangulatát kiismervén, Pajor óvakodik szót emelni Nagy Ferenc javaslatai ellen, sőt még tódít is nékik, de - többek között — azzal, hogy a lakbérek mérséklésének legjobb eszköze a bérlakások iránti kereslet korlátozása volna s ezért — a Belvárosból és a Lipótvárosból ki kellene tiltani a zsidókat. S, igaz, Nagy Ferenc — attól tartván, hogy ennek a követelésnek a felkarolása esetleg veszélyeztetné az ő eredeti követeléseinek sikerre vitelét — elutasítja Pajor kiegészítő indítványát s álláspontjának pillanatnyilag meg tudja nyerni a jelenlévők többségét is104 (hiszen a többséget elsősorban úgysem a belvárosi 100 Ezt az (1848 decemberére érvényes) adatot ld. Pallósnál 21. 101 A részletes adatokat ld. a 99. jegyzetben idézett házjegyzékben. Hasonló jegyzéket ad továbbá — igaz, csak a lipótvárosi ingatlantulajdonosokról, viszont a tulajdonukban lévő telkek hivatalosan kimutatott becsáráról is — Pásztor Mihály : A százötven éves Lipótváros. Bp. 1940. 156—170., ez a jegyzék azonban az 1840-i állapotokat tükrözi, s így 1848-ra már nem teljesen érvényes. 102 Vö. 4: Ein Kapitel von den Hausherren. Pesther Handelszeitung 1848. ápr. 21., 16. sz. 63. 103 Vö. MT 1848. ápr. 20., 31. sz. 123. 104 A gyűlés lefolyásáról Nagy Ferenc a pesti rendfenntartó választmányhoz, s. d. [Pest, 1848. ápr. 21. v. 22.], FL PVL Rend. 128 és OL '48ML IM BT 1848-19-2; Pajornak a 97. jegyzetben már idézett nyilatkozata; MT 1848. ápr. 19., 30. sz. 120.; Ung. 1848. ápr. 20., 94. sz. 746. h. Az utóbbi szerint már ezen a gyűlésen megújult az az egy hónap óta gyakran hangoztatott követelés, hogy fegyverezzék le a zsidó nemzetőröket, ez azonban egyéb hasonló értelmű forrásközlések híján nem tekinthető igaznak.
