Századok – 1974
Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II
332 SPIRA GYÖRGY Emődy és Bezerédj nem is késik elítélni az állítólag készülő pogromot, mint amely „megszeplősítése volna az eddigi nemes jellemű mozgalmaknak", Oroszhegyi azonban határozottan leszögezi, hogy a zsidókat nem a munkásoktól kell félteni, „megvannak az éjnek is a maga madarai, kik a polgárokat polgárok ellen bujtogatják, s azokat kell mindenekelőtt fékezni s gondos szemmel tartani", majd a munkások képviselőinek egyike szólal fel s elismeri, hogy a céhlegények soraiban valóban „vannak a zsidóság iránt ellenszenvek", mivel a zsidók kaphatnak engedélyt arra, hogy műhelyeket nyissanak s azokban alkalmazottakat foglalkoztassanak, a nem-zsidók ellenben csak akkor tehetik ezt, ha előbb mesterlevelet szereznek, amire viszont csupán kivételes esetekben van lehetőségük, de a munkások — fűzi hozzá ehhez a maga részéről tudják, hogy a szóbanforgó visszás helyzetet szintén „a céhviszony idézte elő", s ezért a híresztelt „megtámadás nem fog megtörténni", végül pedig Szegfi Mór áll elő azzal, hogy a szabólegények, engedve a rábeszélésnek, mielőtt sztrájkba lépnének, előbb mégis petíciót fognak intézni holnap a kormányhoz s ennek megszövegezésére őt kérték fel, ő tehát hosszas tárgyalásokat folytatott vélük, de közöttük „semmi rakoncátlankodási szándokot nem vett észre", amit annál is inkább elhihetnek néki, minthogy maga is zsidó lévén, „a zsidók elleni netaláni kitörésöket nem . . . mozdítná bizony elő". így azután a zsidókérdés végtére is lekerül a napirendről. Az eltérő nézeteket összebékíteni azonban az ülés hátralévő részében sem sikerül. De most már a választmány, megnyugtatást merítve Szegfinek a készülő petícióra vonatkozó közléséből (bár az voltaképpen csak a s;zaí)ólegények mérsékletét tanúsíthatja), nem is igen törekszik többé érdemi döntésre, s ennek következtében a vita egyedüli kézzelfogható eredménye egy meglehetősen semmitmondó kiáltvány lesz,42 amely a céhlegényeket a megfogalmazójától, Rottenbillertől kitelő legszelídebb hangon ekképen igyekszik további béketűrésre bírni : Napjainkban az igazságos sérelmek orvosolatlan nem maradhatnak. Ministereink intézkedni fognak, és önök ki fognak elégíttetni. Miért legyen önökben annyi erő, hogy addig is, míg sérelmeik gyökeresen lesznek orvosolhatók, nyugodtan maradjanak és dolgozzanak. Mert önök ügye nem céltalan zavargások által, hanem egyedül törvényes úton, igazságos voltuknál fogva fognak megorvosoltatni. Zavargásoknak a külföldön sem voltak egyéb következései, mint a törvény szigorii intézkedése a zavargók ellen és nyomorúságra jutása magoknak a rendbontóknak. Legyenek tehát nyugodtak s, ha volnának, kik önöket különbféle ürügyek alatt rendzavarásra csábítani akarnák, őrizkedjenek tőlük, mert ezek ellenségeik, ellenségei a hazának.4 3 42 A vita lefolyásáról tudósít a Nemzeti Újság és a Pesti Hirlap a 37. és a 40. jegy zetben már idézett helyen, továbbá Letzte Sitzung des städt. Sicherheits-Comité's unter Rottenbiller's Präsidium. Ung. 1848. ápr. 19., 93. sz. 738. h., valamint PD 1848. ápr. 22., 19. sz. 615. 43 A pesti forradalmi választmány a. céhlegényekhez, s. d. [Pest, 1848. ápr. 16.], közli Mérei : Munkásmozgalmak 64.
