Századok – 1974

Vita - Hazafiság és internacionalizmus. Vitaülés Vácrátóton (Összeállította Stier Miklós) 220/I

HAZAFISÁG ÉS INTERNACIONALIZMUS 241 ista generáció számára revelációnak, mert ebben a kérdésben szerintem korszerű marxista álláspontot tudott adni, megfogalmazni, tehát egyrészt nyilvánvalóan az akkor aktuális népfront-gondolat sürgette ide való orientálódásomat, és agitatív egyszerűsítéseiben ez a momentum benne van, ugyanakkor mélyebben nézve, valóságos történelmi igényt, korszerű marxista igényt fogalmazott meg. Most már csak mellékesen mondom el, hogy ugyanebben a korszakban — hozzátéve, hogy rengeteget tanultunk Molnár Eriktől — Molnár Erik akkori munkásságában volt bizony nagyon erős intellektuális ezoterizmus, mert az agrárkérdésben már akkor — a népi mozgalom pozitív vonásainak fel nem ismerése folytán — jelentkeztek olyan vonások, amelyek Révainál nem jelentkeztek, ha igen, sokkal összetettebb formában. Amikor az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején — szerintem kicsit a régi gondolkodáshoz visszatérve — ilyen egyoldalúan vetette fel Molnár Erik a kurucos hagyományokhoz való viszonyt, őszintén megmondom, bennem a teljes ellenállás érzése bontakozott ki. Lehet, hogy ez túlzott volt és egyfajta „az ember őrzi a múltjáf'-gondolkodás elemei benne voltak. írásban ezt nem fejeztem ki, de több előadásban kifejezést adtam ennek a véleményemnek. Hallatlanul eleven és élő kérdésnek éreztem azt, amelyhez Király István hozzányúlt, egyáltalán nem Molnár Erik deheroizálásának, hanem egy ma is élő és rendkívül eleven probléma részének. Nagyon sok oldalról motiválva a dolgot, mindenkivel egyetértek, aki a nacionalizmusnak és a szupranacionalizmusnak, a nemzeti nihilizmusnak összefüggését egységben látja, de közösen kellene megvizsgálnunk ezeknek közös gyökereit, I illetve azt, hogyan tudunk ez ellen harcolni. A probléma jelen van ilyen és olyan végleteiben, — ez biztos." Elismeri, hogy a nacionalizmus nem kis rétegekben hat virulens módon, de ugyanakkor jelen van, és él a másik véglet is, amelyre Király a fő tüzet irányítja: az ifjúság egy részében meglevő nemzeti nihilizmusra. ;,A kettő ellen küzdve kellene nekünk olyan muníciót szereznünk gondolkodási rendszerünk számára, amely a korszerű hazafiságnak gondolati tartalmát adja." Befejezésül pedig rámutatott, hogy a szocialista hazafiság és az internacionalizmus egy dolognak két oldala, mely magában kell hogy foglalja történelmi múltunkhoz és szocialista jelenünkhöz való mély, érzelmi és gondolati ragaszkodásunkat. Semmit sem érhetünk el azonban egyoldalú deheroizálással. Számolnunk kell azzal, hogy sok emberben él a gondolat: a marxizmus idegenből ideültetett növény, 1945-ben hozták kívülről. És ha nem keressük az előzményeket — nem akarom 48-at marxizálni, különösen nem a Rákóczi-korszakot —, de ha nem mutatjuk ki a diszkontinuitás mellett a kontinuitás elemeit is, akkor valamitől megfosztjuk magunkat. Király István kérdésfeltevésében lehetnek aránytévesztések, fő gondolati tartalma azonban helyes és e körül kell nekünk most eszmét cserélnünk. Pándi Pál akadémiai levelező tag hozzászólásának bevezetőjében elmondotta, hogy figyelve az utóbbi évek vitáit, egyre erősödik benne az a meggyőződés, amit Adyval tud kifejezni: „Nem leszünk ott pajtás, mikor megbékélnek." „Azt hittük valamikor — folytatta Pándi Pál —, hogy ott leszünk. 45 után úgy indult generációnk, hogy megérjük a jobb, szebb, igazabb világot, amikor nemzeti gyűlölködés, faji diszkrimináció, ostoba előítéletek nem teszik sivárrá, gyötrelmessé az életet. Azt hittük, hogy a szocializmus szép rohama minden rosszat kisöpör, egy nagy rohammal. Sajnos, nem egyetlen rohammal fogja kisöpörni az ártó eszméket; sokkal makacsabbak ezek a sokszáz évből jövő előítéletek, sok aktuális érdek fűződik az ilyen előítéletek mai fenntartásához. Egyre inkább át kell hangolnia az embernek magát arra, hogy részt vesz a harcban jól vagy rosszul, de tudja, hogy a harc eredményét nem fogja megélni ! Ez az évezred ezt nem fogja megélni ! 16 Századok 1974/1.