Századok – 1974

Vita - Hazafiság és internacionalizmus. Vitaülés Vácrátóton (Összeállította Stier Miklós) 220/I

242 HAZAFISÁG ÉS INTERNACIONALIZMUS 242 Annak ellenére, hogy a világpolitikában nagyon jó, biztató jelek vannak, ennek az előítéletek és ideológiai lidércek elleni harcnak a lezárása belátható időn belül nem reális." Ezt az érzést vagy meggyőződést erősítette az a vegyes visszhang is, mely — tapasztalata szerint — Király István előadását fogadta. Mind a lelkesen tapsolók, mind a fanyalgók tábora igen összetett. Kétségtelen, hogy sokan — és nemcsak a fiatalok, de a középkorúak és idősebbek is — fellélegzést éreztek. Voltak, akik azért örültek, mert — mondjuk — a Molnár Erik-kérdésben lehet immár szabadabban vitatkozni, nincs hivatalos álláspont, amely nehezítené az ellenvélemények kifejezését. Voltak aztán olyanok, akik úgy érezték, hogy az elmúlt években felhalmozódott naconalista-narodnyik indulatok kaptak itt — ha nem is igazolást, de — bátorítást, s végül voltak olyanok is, akik annak örültek, hogy alkalom nyílik a nacionalizmus-szupranacionalizmus kérdésének értelmes, színvonalas, közügyet segítő vitájára. Biztos abban, hogy ezekhez áll legközelebb Király István szándéka is. Úgy látja, Király István előadásának bizonytalan megítélése annak egyfajta kettősségével függ össze. „Ennek az előadásnak — akármelyik szöveget nézem — egyik gondolati vonala a legbensőbb emberi meggyőződés vonala, őszinte törekvés a szocializmus, a marxizmus és a magyar viszonyok, a magyarság tudatának összekapcsolására, őszinte törekvés a szocializmus, a marxizmus otthonosabbá, szervesebbé tételére Magyarországon. Ez a törekvés félreérthetetlenül világos, nagyon jelentős szellemi teljesítmény, amely vörös fonálként húzódik végig a szövegen. Felesleges ezen vitatkozni, ez benne van az előadásban, itt egyetértek Király Istvánnal, helyeslem a szándékát. Ez előadásának egyik síkja. A másik síkja — számomra vitatott síkja — az, amely nem is annyira a szövegrészletekből, hanem a hangsúlyok szisztémájából derül ki. Van a hangsúlyoknak szisztémája és a hangsúlyok szisztémájából kirajzolódó koncepcióval lényeges pontokon nem tudok egyetérteni." Pándi Pál a továbbiakban néhány olyan motívumot elemzett, amelyben nem ért egyet Király Istvánnal, s kérte őt, módosítson néhány vonatkozásban. Mindenekelőtt a baloldali ezoterizmusnak ilyeténképpeni felvetését nem tartja sem igaznak, sem szerencsésnek. A baloldal ugyanis a magyar történelemben nem egységes kategória: mást jelent a Huszadik Század köre, mást a szociáldemokrácia és mást az illegális kommunista mozgalom, az ezoterizmus szempontjából is. Kifogásolja, hogy — bár Király elismeri: a baloldali ezoterizmus több ok következtében jött létre, de — elméletileg mégis úgy állítja be, hogy abból szándéka ellenére is az cseng ki, mintha a baloldali ezoterizmus nem elsősorban a jobboldali nyomásnak, diszkriminációnak lett volna következménye. Ezen belül persze más a polgári radikalizmus „ezoterizmusa, és más a kommunisták elszigeteltsége. Az illegális Kommunista Pártot kétségtelenül marta az ezoterizmus, de ennek ellenére a harmincas években magukat az egész népért feláldozó mártírokat adott a mozgalom, s nem egy alkalommal nagyszerűen vágta ki magát a nyomás alól, hogy hangot tudjon találni a nemzettel." Ezt nem lehet azonosítani a szociáldemokrata ezoterizmussal, mely kisebb nyomás alatt hajlandó volt lemondani a parasztság szervezéséről, aminek a szociáldemokrácia és a magyar parasztság is kárát látta. A történetiség elvének nagyobb érvényesítésére lenne szükség ezeknek a problémáknak a megítélésében. Nem ért továbbá egyet Király Istvánnak azzal a tételével sem, amely — megítélése szerint — az egész koncepció punctum saliense, hogy az ellenünk irányuló burzsoá tudományban és propagandában a vezető szerep a szupranacionalizmusé. „Ha az imperializmus döntően szupranacionalizmussal bombázná a keleteurópai szocialista országokat és nem nacionalizmussal, meg kell mondanom, nagyon buta volna; nagyon kevés eredményt érne el. Mi a nagyobb veszély ? A Közös Piac eredményei és a burzsoá integráció sikerei ? Ez valóban komoly probléma, erre épül az imperialista propagandában, publi-