Századok – 1974
Közlemények - Prokopp Gyula: A pilisszentléleki üveghuta 212/I
Prokopp Gyula: A pilisszentléleki üveghuta A Duna jobb partjának az egykori Komárom és Esztergom megyékhez tartozott szakaszán, a Szőnytől Esztergomig szinte megszakítatlan sorban egymáshoz csatlakozó ipartelepek a XIX. század második felétől kezdve létesültek. A XVIII. és XIX. század fordulóján Dorog környékén kezdett barnaszénbányászat által szolgáltatott energiaforrás és a keletkező ipari telepek energiaszükséglete egymással kölcsönhatásban hozták létre ezt a jelentős iparvidéket, melyet már a két világháború közötti időbén is „magyar Ruhr-vidék"-ként emlegettek. Korábban csak néhány téglaégető, valamint a Gerecse és Pilis márvány- és kőbányái és mészégetői jelentették e vidék iparát. A gerecsei márvány fejtéséről — az esztergomi építkezésekkel kapcsolatban — a XIII. század óta vannak írásos adataink, a téglaégetők működésót pedig a XVII. század végétől kezdve tanúsítják az írott források. Rajtuk kívül csak még egy korai ipartelepről tudunk ezen a környéken: a már régen megszűnt pilisszentléleki üveghutáról. Nemcsak a helyi hagyomány tartja fenn ennek emlékét, hanem erre utal a község régi neve is. A XVIII. században ugyanis, amikor a Pilisnek ez a szép völgye benépesült, Huta volt a telep neve. „Huta seu vitriaria P. P. Paulinorum Pestiensium." így említi Bél Mátyás a „Comitatus Strigoniensis" című kéziratos művében.1 Itt találjuk először a Huta nevet, amely később Hutaszentlélek-re, majd pedig a jelenleg is használt Pilisszentlélek-re változott. A régi magyar nyelvben a „huta" szó olvasztókemencét jelentett.2 Magyarország 1918. év előtti helységnévtárában számos helyet találunk, amely a Huta nevet viseli vagy egymagában, vagy szóösszetételben, és ezeknek a helyeknek mindegyike valami módon kapcsolatban volt a vas- vagy üveg-olvasztással. A község lakói azt is tudni vélik, hogy az olvasztókemence annak a régi uradalmi épületnek3 a helyén állott, amely most a község vendéglője. Az udvar talajában ugyanis — így mondják — vastag rétegben található az üvegcserép. A községen keresztülfolyó patak — melynek mentén áll ez az épület — nagy esőzések alkalmával üvegrögöket mos ki a patakmeder oldalából. Vannak, akik középkori eredetűnek tartják a pilisszentléleki üveggyártást. A középkori Magyarország üvegtermeléséről szóló források azonban csak az ország felső részein, továbbá Budán és Erdélyben működött műhelyekről adnak hírt, de a Dunán-1 Főszékesegyházi Könyvtár — Esztergom. Collectio Batthyányiana — Cat. X. Historica. Tit. I. no. 66. — Magyarul: Bél Mátyás Esztergom vármegyéről — Tatabánya. 1957. 2 Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond: Magyar nyelvtörténeti szótár — Bp. 1890. I. köt. col. 1524. 3 A pálos rend feloszlatása (1786) óta egészen 1945-ig Pilisszentlélek a katolikus vallásalap birtoka volt.
