Századok – 1974
Tanulmányok - Szabó Miklós: Új vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban 3/I
A SZÁZADFORDULÓI KONZERVATIVIZMUS С .Г VONÁSAI 17 megbízták Meskó Pált, a szövetség egyik funkcionáriusát.3 7 Ez a törekvés sikertelen maradt. A gazdakör nem vált népszerű szervezeti formává, általános hálózata sosem épült ki. A Gazdaszövetség azonban így is ki tudott építeni számottevő paraszti bázist. Ha nem is közvetlenül, hanem egyéb általa befolyásolt szervezeteken keresztül is jelentékeny paraszti tömeget vont ellenőrzése alá. A szervezet beiratkozott tagjainak létszáma nehezen állapítható meg, mivel nemcsak egyéni, hanem kollektív tagjai is voltak (pl. a gazdakörök), és a számontartott tagok döntő többsége éppen ilyen kollektív tagság révén tartozott a szövetséghez. A szövetség funkcionáriusa, Schandl Károly az 1908-asévre a kollektív tagokra átlag száz tagot számítva 150 000 tagot feltételez.38 Ez a szám nyilvánvalóan túlzott. Feltehetően több hitelt adhatunk a kérdésben tájékozott Czettler Jenő állításának, aki szerint a Gazdaszövetségnek 1906-ban 30.000 tagja volt.3 9 Ha általános orientálódásként összevetjük ezt a számot a tekintélyes német Alldeutscher Verband 1918-ban regisztrált 36.000-es taglétszámával40 — figyelembe véve a két ország lakosságszámának különbségét —, felmérhető, hogy a Gazdaszövetség jellegében közelebb állt a tömegszervezethez, mint a középosztályi elitet tömörítő egyesülethez. Tízezres nagyságrendű paraszti táborukat nem tudták ugyan úgy átfogni állandó és rendszeres szervezeti élettel, folyamatos politikai agitációs munkával, mint a szervezeti példaképül szolgáló munkáspártok, de ennek a mozgalmi ideálnak megvalósításában már lényegesen meghaladták a csak választási kampányok szervezésére alkalmas parlamenti, ún. honorácior-pártokat. A gazdasági érdekképviseleti tevékenységen keresztül, szociálpolitikai akciók, mezőgazdasági ismeretterjesztő munka révén állandó befolyás alatt tartották tömegeiket. A Gazdaszövetség paraszti tömegszervező tevékenysége a Néppárt említett hasonló törekvései mellett a modern poli-1 tikai tömegmozgalmak első jelentkezései voltak a munkásmozgalom terrénumán kívül. Amint utaltunk a néppárti népszövetség—mint szervezési forma — hatására a Néppárttól távoleső mozgalmakra, úgy utalnunk kell arra is, hogy az agrárius szervezési formák szintén erősen befolyásolták a tizes évek kibontakozó parasztmozgalmait,s azok azámára mozgalmi, szervezési tekintetben sokban példaként szolgáltak. A kilencszázas-tizes évek fordulóján kialakuló, Nagyatádi Szabó István vezetése alatt egyesült, több helyi kezdetből kinőtt parasztmozgalom több ága indult az agrárius érdekképviseleti szervezet köréből, vezetői itt tanultak bele a politikába, s szereztek szervezési tapasztalatokat. Ezek a birtokosparaszt mozgalmak fokozatosan emancipálódnak a Gazdaszövetségtől s fordulnak vele szembe. Az agrárius mozgalom valódi, élő szervezeti kerete voltaképpen nem a Gazdaszövetség formális egyleti organizációja volt, hanem az agrárius szövetkezeti hálózat. Ami valóságos szervező, szociálpolitikai és propagandatevékenység a parasztság körében folyt, az a szövetkezeteken keresztül folyt. A szövetkezeteknek két formája képezte az agrárius mozgalom gerincét. Az első és jelentősebb a hitelszövetkezetek hálózata volt. Ez az apparátus nem tartozott közvetlenül a Gazdaszövetség irányítása alá. Összefogó szervezete az Országos Központi Hitelszövetkezet állami vállalkozás volt. Ennek ellenére az agrárius mozgalom lényegében saját organizációjának tekinthette. Az OKH 1898-ban alakult; létesítését az azévi. XXIII. tc. rendelte el. Alakulása az agráriusok poli-37 Buda éa Vidéke, 1902 febr. (35. sz.). 38 Tizenkét év a Magyar Gazdaszövetség történetéből. Bp. 1908. 282. 39 Czettler : Magyar mezőgazdasági szociálpolitika. Bp. 1914. 331. 40 Dietrich Bronder: Bevor Hitler kam. Hannover, 1964. 122. 2 Századok 1974/1.
