Századok – 1974
Tanulmányok - Szabó Miklós: Új vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban 3/I
16 SZABÓ MIKLÓS beszélhetnénk. Ezt a politikai alapállást nehéz volna a magyar nagybirtokosság közvetlen üzleties anyagi érdekeiből levezetni. A közvetlen gazdasági érdekek szemszögéből nézve más országok nagybirtokosai elsősorban piaci konkurrensek voltak. Ez állt mindenekelőtt a német nagybirtokosságra, melynek versenye éppen a kilencvenes években fokozódik nyomasztó méretűvé, s melynek versenyképességét a Bund der Landwirte tevékenysége jelentékeny mértékben fokozta. Ennek ellenére azt látjuk, hogy a Gazdaszövetség gárdáját éppen ehhez a szervezethez fűzik bensőséges kapcsolatok. A közös érdek nem eredhet tehát a vám- és kereskedelempolitikai érdekek szintjéről. Itt az érdekek legélesebben ütköznek. A közös érdek a pénz- és ipari burzsoázia politikai visszaszorításának, általános politikai és társadalmi befolyása csökkentésének közös érdeke.33 Itt támogatást nyújthat a közös agrárius-konzervatív front; a más országokbeli agrárius színezetű mozgalmak ottani súlyának növekedése erősítheti a saját mozgalom politikai befolyását. A közös ideológiai alap, mely az ezen a második szinten jelentkező közös érdekeket megfogalmazza és rendszerezi, nem a szimpla érdekracionalitás valamely divatos közgazdaságtani iskola tanításai köntösébe öltöztetve, hanem az újtípusú konzervatív ideológia eszmei apparátusa. A konzervatív „internacionalizmus" szálai nem csupán az agrár-érdekképviseleti szervezetek felé futnak, hanem azonos mértékben minden hasonló konzervatív színezetű áramlat irányába is. A Gazdaszövetség egész működése során gazdasági érdekképviseleti jellegéhez rosszul illő módon kiemelkedő figyelmet szentelt ideológiai problémáknak, a konzervatív ideológia általános elvi kérdéseinek. Eszméi nemzetközi jellegét, külföldi eredetét — nacionalista alapmagatartásuk ellenére — sosem leplezték, sőt hangsúlyozták. Gondot fordítottak eszméik nagy reprezentánsai kultuszának ápolására,3 4 népszerűsítették a mozgalom nemzetközi autoritásait,3 5 s nemzetközi szinten részt vettek nem szorosan mező- • gazdasági vonatkozású konzervatív akciókban.38 Az agrárius mozgalom általános jellemzése után vessünk egy pillantást szervezeti fejlődésére. Á Gazdaszövetség kezdettől céljának tekintette, hogy a parasztság minél nagyobb tömegeit tömörítő tömegszervezetté váljék. 1901-es közgyűlése határozatot hozott falvankénti helyi szervezetek kiépítéséről. A terv szerint a szövetség helyi szervezeteit gazdaköröknek nevezték volna s felépítésüket a hagyományos, kaszinószerű népkörök módjára tervezték. Szervezésükkel 33 A gazdaszövetség igazgatója világosan megkülönbözteti a közvetlen földbirtokos anyagi érdekeket szolgáló mezőgazdasági politikát a földbirtokosság politikai befolyása növelését célzó agrárpolitikától: „Ma már nem csupán arról van szó, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége emeltessék, hanem hogy a földbirtokos osztály politikai súlya a társadalmi és állami élet minden ágában helyreállíttassék. Míg a mezőgazdasági politika egyszerűen csak kiegészítő ós rendszerint alárendelt része annak az általános közgazdasági politikának, melyet a vezető férfiak a nemzet részére megállapítanak, az alatt az agrárpolitikának célja a gazdaosztályt mint politikai tényezőt szervezni, érvényre juttatni és olyan közgazdasági politikát teremteni, melynek megállapításánál a lényeges nemzeti érdekek fognak érvényesülni." Bernát István: A magyar agrártörekvések célja és jogosultsága. Bp. 1896. 1. 34 1 90 6-ban például részt vesznek egy Le Play emlékülésen Párizsban. 35 Szoros kapcsolatot tartottak fenn a Bund der Landwirte vezető ideológusával, Gustav Ruhlanddal, aki többször járt Magyarországon. Erről ld. a Ruhlandról írt nekrológot. Magyar Gazdák Szemléje 1914. jan. — Megjelentették egy prominens francia konzervatív agrárteoretikus ideológiai röpiratát: Jules Méline: Vissza a faluba. Bp. 1906. 36 Pl. a tizes években részt vettek a belgiumi székhellyel működő, a középosztály helyzetének tanulmányozására és érdekeinek védelmére alakult nemzetközi szervezet munkájában.
