Századok – 1974
Tanulmányok - Szabó Miklós: Új vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban 3/I
A SZÁZADFORDULÓI KONZERVATIVIZMUS С .Г VONÁSAI 15 Gazdaszövetség, miért nem törekedett parlamenti párt alakítására az agrárius mozgalom ? Ilyen törekvések soha nem hiányoztak az agrárius mozgalomban. Az 190l-es választás előkészületei során komoly formában fölmerül a párttá alakulás gondolata. Februárban, majd április 15-én „politikai értekezletet" tartanak az agrár-vezetők, melyen mind a Gazdaszövetség, mind az OMGE számottevő vezetői részt vesznek. A két értekezlet elveti a pártalakítás tervét. A választásra kidolgozott taktika alapvonásaiban jellemző marad a dualista korszak végéig: határozat születik választási iroda felállítására, mely hivatott szervezetten támogatni azokat a — bármely párt programjával induló - jelölteket, akik kötelezik magukat megválasztásuk esetére az agrár-érdekek parlamenti képviseletére. Cél tehát az agrárius érzelmű politikusok tömörítése, de nem párt keretekben, hanem az érdekképviseleti jelszót felhasználva a politikai pártokat átfedő általánosabb, lazább szervezeti formában.2 8 A laza szervezetbe tömörített hívek politikai orientálására külön brosúrában megjelentetett agrárprogramot készítenek.2 9 Hasonló programot szövegez egy Bernát István, Dessewffv Aurél, Károlyi Mihály, Pallavicini Ede összetételű3 0 informális bizottság az 1910-es választásra, melyet az agrárius közéleti nagyságok aláírnak.31 A sokszor szóbakerülő pártalakításra végül a dualizmus bukása után, az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején került sor. Ekkor megszűntek az eddigi akadályozó körülmények, s ellentétben a korábbiakkal a politikai képviselet egyetlen hatékony formája a politikai párt lehetett, egyidejűleg serkentette a párttá szerveződést a Nagyatádi Szabó István-féle Kisgazdapárt ellensúlyozásának szüksége is. Ilyen módon 1918. november 28-án megalakult a Földművespárt, az agráriusok pártja.32 A fő ok, amiért ezt megelőzően a szervezeti problémák iránt oly fogékony agráriusok megmaradtak a pártnál lazább érdekképviseleti pressure group szervezeti formánál, az a körülmény volt, hogy a dualizmus idején nem volt mód arra, hogy áttörjék a 48-as — 67-es ellentét uralmát, mely hegemón módon uralta a pártpolitika szféráját, s kristályosító pólusa volt s maradt végig a pártalakulásoknak, s azt helyettesítsék a pártpolitikai hadszíntérnek a polgári fejlődés alternatívái szerint való polarizálásával, a konzervatív— liberális ellentétpárral. Az agráriusok politikai tudatosságának magas szintjét jól mutatta a törekvés kapcsolatok kiépítésére más országok hasonló mozgalmaival, nagybirtokos érdekképviseleti szervezeteivel. Ez a kapcsolatkeresés már igen korán jelentkezik, s jelen van a mozgalom minden nagyobb eseményénél. Láttuk, hogy a mozgalom legelső meghirdetése, első zászlóbontási kísérlete 1885-ben egy, az amerikai búza behatolása ellen alakítandó középeurópai agrár vámszövetség kérdését tárgyaló nemzetközi értekezlet volt. Hasonló módon a Gazdaszövetség megalakítása 1896-ban egy budapesti nemzetközi mezőgazdasági konferencia keretében történt. A Gazdaszövetség politikai vezérkara állandóan egy nemzetközi agrárfront politikai horizontjában gondolkodott, saját mozgalmát annak részeként szemlélte. Ez a szemléletmód oly mértékben előtérben állott, hogy zsurnalisztikus túlzással egyenesen valamiféle „agrárius internacionalizmusról" 28 A két értekezletről részletesen tudósít: Budapesti Hírlap, 1901. Apr. 16. 29 A magyar gazdákhoz! Bp. 1901. 30 A bizottság összetételét megírja Bernát István Darányi Ignáchoz írt, 1910. márc. 18-i levelében. OL. Darányi Ignác iratai. 5. doboz. P 1441. 31 Agrárprogramra. Bp. 1910. 32 Boróczy Kálmán: Forradalmi emlékeimből. Baja, 1924. 14.
