Századok – 1974

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1307/V-VI

1312 KRÓNIKA absztrakciók megértéséhez vezet . . ., hogy megtanítsuk, hogy lehet eljutni a konkrét történelmi valóságtól a történelmi igazságig". Ez pedig azért szükséges, mert „az itt kialakított és beidegződött készségek és képességek fognak a tanulóknak eligazítást adni napjaink életének megértéséhez is". A vándorgyűlés eredményeinek összegezése után az 1974. évi országos történész vándorgyűlés a következő záródokumentumot fogadta el a tudományos és közoktatási vezető szerveknek megküldendő ajánlások formájában: „A Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Pedagógiai Társaság legjobb hagyományait követve segítséget kíván nyújtani a történelemkutatás korszerűsítéséhez. Ezért a 2 napos vándorgyűlésen a tudományos élet és a gyakorlat nagyszámú szakemberének részvételével megvitatta a történettudomány és a tankönyvírás kapcsolatát, a korszerű tankönyv követelményeit. Ennek alapján a tudományos és az oktatási szerveknek az alábbi ajánlást teszi: 1. Mivel továbbra is a tankönyvet tekintjük a következő évtizedek legfontosabb történelemtanítási munkaeszközének, ezért úgy véljük, hogy a tankönyvírásnak megfelelő megbecsülést kell kapnia. Biztosítani kell a tankönyvírás folyamatában a tudományos kutatók és a gyakorlati szakemberek optimális együttműködését. A tankönyvírók számára — a tankönyvírás legalább egy éves időszakában — a tudományos szervek biztosítsák a folyamatos tudományos konzultációk lehetőségét, a kulturális szervek pedig gondoskodjanak az ehhez szükséges időbeli és anyagi feltételekről. Méltányosnak tartanánk a tankönyvírás anyagi és erkölcsi megbecsülésének növelését. Kérjük, hogy az állami és a tudományos díjak illetve a tudományos fokozatok odaítélésénél a tartalmi és didaktikai szempontból legkiválóbb tankönyveket is vegyék figyelembe. 2. Alapvető követelménynek tartjuk a tankönyvek tartalmi és didaktikai sokrétűségét, hogy minél inkább hozzájárulhassanak az aktív és önálló történelmi gondolkodás , formálásához. 3. Célszerűnek látszana a pályázati és a megbízásos rendszer továbbfejlesztése és párhuzamos alkalmazása, ami első lépés lehetne a párhuzamos tankönyv-sorozatok bevezetéséhez. Anyagi lehetőségeink figyelembe vételével maximálisan kellene törekedni a tankönyv munkaeszköz jellegének fokozására, a tankönyvek mostaninál magasabb , színvonalú kivitelezéséhez. 4. A történelemkönyveknek az oktatás folyamatában szoros egységet kell alkotniok az egyéb történelmi munkaeszközökkel. A jó tankönyv készítésének feltétele, hogy a tantervi anyag is feladatrendszer megvalósítója legyen. A tankönyv gyakorlati alkalmazásának pedig az a feltétele, hogy a tankönyvekkel párhuzamosan a tanár rendelkezésére álljanak az egyéb segédeszközök is. Ezért javasoljuk, hogy a történelemtanítás korszerűsítésének folyamatában párhuzamosan készüljenek a tankönyvek és az egyéb segédeszközök. 5. Az általánosan képző iskolák mellett a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani 1 a szakmai jellegű iskolákban tanuló fiatalok és a felnőttoktatás különböző formáiban résztvevők történelemoktatására. Ezért javasoljuk, hogy a szak-középiskolák és a szakmunkásképző intézetek történelem-tankönyveinek elkészítésére ugyanolyan gondot fordítsanak, mint az általános és a gimnáziumi tankönyvekére." * Helyreigazító nyilatkozat A Századok 1972. évi 4—5. száma beszámolót közölt a Magyar Történelmi Társulat 1972. április 13-án tartott közgyűléséről. A beszámoló (az 1229. lapon) megemlékezik többek között arról is, hogy a közgyűlésen „a rotálás kérdésében vita alakult ki", s megnevezi a vita résztvevőit — alulírottat is —, a vita tartalmát azonban nem ismerteti, csupán a vita lezárásáról mond annyit, hogy „a közgyűlés szavazással elvetette a sorshúzással történő rotálási megoldást". így azután az olvasóban olyan hiedelem támadhat, hogy a szóbanforgó felszólalók a tisztújítás során a szavazást mindnyájan sorsolással kívánták felcserélni s vita csak e körül a kérdés körül folyt. Szeretném ezúton leszögezni, hogy jómagam felszólalásomban egészen más természetű javaslatot tettem: olyan értelmű alapszabály-módosítást indítványoztam, amely szerint a jövőben egyetlen társulati tisztség viselése se legyen meghatározott időtartamhoz kötve, viszont minden közgyűlés újítsa meg valamennyi társulati vezető testület tagjainak legalább egyharmadát (az elnökség tagjainak egyharmadát is), azt pedig, hogy a harmadolás során kik szűnjenek meg az egyes vezető testületek tagjai lenni s kik kerüljenek tagjaik közé újonnan, a közgyűlések éppen ne a sorshúzás véletlenjétől tegyék függővé, hanem a szóbajövő történészek személyének mérlegelése alapján maguk döntsék el szótöbbséggel. Spira György