Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - Lázár Márta Gellériné: A magyarországi kalendárium-irodalom a kapitalizmus korában 1850–1945. Előzmények hipotézisek és módszerek a tömegkultúra egy jellegzetes termékének vizsgálatához. I. rész 1226/V-VI
1248 GELLÉRISÍÉ LÁZÁR MÁRTA átlátó szerzők. „. . .mint az jó és célszerű, nem győzünk ügyükhez eleget szólni és gondolatainkat köztudomásra hozni" — írja 1855-ben Edvi Illés.11 6 A szerkesztőkkel szembeni követelmény egységes: ne az üzleti szempontokat keressék elsősorban a naptárkiadásban, hanem azt, hogy miképp lehetnek ezek a kiadványok minél jobbak és hasznosabbak.1 1 ' Táncsics tudatos szerkesztési elvekért szállt síkra, melyek segítségével többféle igényt kielégítő kiadványfajtákat is elő lehet állítani anélkül, hogy az alapcélban bármely változás történnék.1 1 ' Edvi Illés egyik javaslata ugyancsak a rétegszempontok fokozottabb figyelembevételére vonatkozik: annak tartalma feleljen meg ,,a külön helyre vagy néposztályra", ahogy a cím ígéri. A szerkesztők és írók saját ízlése helyett az olvasói ízlésre kell építeni, érdekes, a nép számára is könnyen érthető olvasmányok közreadásával. További javaslatai már a népművelés egészét érintik: legfontosabb teendőnek az új nemzedék olvasásra tanítását jelöli meg annak érdekében, hogy a naptárak legfőbb használóit (cselédek, pásztoremberek, juhászok) ne akadályozza az ismeretek megszerzésében ennek hiánya.118 Tarczy figyelmeztetése pedig: a hibák kiküszöböléséhez több idő kell a szerzőknek és nagyobb munka szükséges a szerkesztőktől.11 9 Mit kell adni a naptáraknak? — teszi fel a kérdést Táncsics, mindjárt részletes választ is adva erre: felekezetre való tekintett nélkül buzdítani a nemzeti egységre, hazafiúi kötelességre, moralitásra és tevékenységre az értelem fejlesztése közben. E szempontból értékelte nagyra valódi életrajzok tanító hatását is.12 0 A Corvina egyik szerzője 1875-ben keresi azt, hogy milyen legyen a naptár formailag és tartalmilag, hogy minden igényt kielégíthessenek. Javaslatai: — ne legyen apróbetűs, hogy a gyengeszeműek is olvashassák, a nevezetes dátumok pontosan és más színnel legyenek nyomva, tartalmazza egyaránt az ó- és új naptárt, a nap keltét és nyugtát tüntessék fel bennük pontosan, mert faluhelyen e szerint igazítják az órákat, legyenek bennük hasznos olvasmányok a felnőtt, de kevésbé tanultak számára és erkölcsnemesítőek a gyerekek részére, ne legyen nagyon terjedelmes és végül — olcsó legyen.12 1 A gyakran említett pontos adatkezelés megvalósításához (főleg a cím- és névtárak és vásárnaptárak) javaslatok is készültek. Különösen érdekes Horváth József javaslata a nyilvántartásra: a szerkesztő és a kiadó mindenütt tartson egy bizományost, aki alkalmanként bejelenti a változásokat.12 2 Az olvasók bizalma és az előttük való hitel szempontjából hangsúlyozták a szerzők a pontosság, a hibák elkerülésének követelményét, éppen az egyik legfontosabb feladatnak tekintve a bizalom minden áron való megnyerését.12 3 115 Ld. Edvi Illés, 180. 116 „A naptár legszentebb érdekeiken kezdve, legcsekélyebb magándolgainkig minden ügyünket annyira szabályozza, miszerint mind a szigorúan igazságosnak, mind méltányosnak hiszem naptárszerkesztőinktől megkívánni azt, hogy ezen nélkülözhetetlen segédet a legnagyobb pontossággal kezeljék." ld. Brassai, i. m. 117 Táncsics, 84, 86. 118 Edvi Illés: i. m. 118 Tarczy, 63-64. 120 Táncsics, 86. 121 Naptárakról, 1875. 25 — 26. 122 Ld. Horváth, 17. Horváth igen fontosnak tartja Walther Lászlóval együtt a vásárnaptárt a forgalom növelése, élénkítése szempontjából. Walther ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy ezt, miután elsőrendűen fontos a gazdáknak, igen pontosan vezessék: a megye feltüntetésével, kapcsolva az egyes névnapokhoz, ill. ünnepekhez, rövidítések nélkül, mert a cél az, hogy minél több helyre eljusson egy-egy gazda. Ld. Waltherr, 29 — 30. 123 Edvi Illés, i. m.
