Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - Lázár Márta Gellériné: A magyarországi kalendárium-irodalom a kapitalizmus korában 1850–1945. Előzmények hipotézisek és módszerek a tömegkultúra egy jellegzetes termékének vizsgálatához. I. rész 1226/V-VI
A MAGYARORSZÁGI KALENDÁRIUM-IRODALOM 1245 abban látja a naptárak számbeli szaporodásának okát, hogy egyre többen ragadják meg az alkalmat az ismeretek terjesztésére „a minden népszerűségnek legnépszerűbb útján". Edvi Illés véleményét osztva jóval később Rákosi Jenő is, mikor a kalendáriumot az alsóbb néprétegek „enciklopédiájának" nevezi.10 2 Jelentőségének általános hangsúlyozása mellett az egyes szerzők konkrét észrevételei már többségében kritikai jellegűek. A bíráló megjegyzések egyaránt érintették a tartalmi ós formai kérdéseket. Ortutay a tudománytalanság és az alacsony színvonalú ismeretterjesztés hibáztatásán túl elsősorban a kalendáriumok abbéli felelősségéről beszél, hogy „parasztságunk sem a maga társadalmi sem az ország történeti helyzetét nem ismerhette fel világosan", azt is mutatva evvel, hogy általában milyen szellemű hatások érték a parasztság történeti és magyarságtudatát.10 3 Adleff is a kiadók felelősségéről beszél a kalendáriumokban terjesztett babonás, tudománytalan, színvonalatlan, ismeretek terjesztése miatt, idézve egy korabeli kritikát az 1884. év kalendáriumairól. Az idézett szerző az igényesség nevében bírálja a kalendáriumkészítőket, kik az olvasókban „dőre" emberek tömegét látják, és silány az, amit nekik felajánlanak (durva árucikkek, félszeg anekdóták, rossz versek stb.). A bíráló nézete szerint ezek a szerkesztők nem látják át, hogy „éppen a népnek csak a legjobb lehet elég jó".10 4 A kalendáriumok csillagokkal és időjárással kapcsolatos tévedéseit, tudománytalan megállapításait szakadatlanul bírálják a szerzők. II. sz. táblázat Az ill. munka által Az ill. munkák megjelenési ideje érintett időszak érintett időszak 1850-ig 1850—1880 1881—1900 1901—1920 1921—1945 1946-tól Együtt átfogó _ 1 1 2 5 1 10 „jelen" 6 6 1 1 2 — 16 „múlt" -. 1 0 3 7 2 15 „régmúlt" (XVI-XVII. sz.) 1 о • 1 • '. 4 2 1 10 általában és egyéb vonatkozások 2 1 3 , — 1 2 9 Együtt 9 11 7 10 15 6 60 Edvi Illés további tartalmi kérdésekben is kritizálja kora naptárait; kifogásolja azok szellemét, különösen a tréfákat, anekdotákat, melyek egyaránt sértik a nőket, az írókat, a nemzetet.10 5 A Koszorú 1863-ban pedig éppen a kalendáriumok naptár részének sorvadását észleli, s bírálja az ehelyett a kalendáriumokban terjesztett alacsony színvonalú szépirodalmat.106 Gyakran kifogásolják a különböző szerzők azt a gyakorlatot is, amely nyomán a kiadók-nyomdák túl korán jelentetik meg a következő évi naptárt, így sok újdonság kénytelenül kimarad azokból, s főleg nem lehet teljes a címtár és a vásárnaptár. (Az Edvi Illés által felrótt nyerészkedési törekvésen túl a korai — augusztusi — megjelentetésének két oka lehetett : egyrészt ekkor kerültek mindenütt megren-102 Ld. Edvi Illés, 1855, 39, Brassai, i. m„ Rákosi, 162—164. 103 Ld. Ortutay, 288. 104 Ld. Adleff, 77—79. A bíráló Wolff János, erdélyi szász irodalmár. 105 Edvi Illés, i. m. 106 A naptárak „oly kis betűkkel írják ki az év, hónap és napszámokat, s alig szentelnek egy pár lapot az igazi cél és hivatalnak; a többi részben rémnovellákat halmoznak rakásra...." ld. (Ry): Novellairodalmunk az újabb időben. Kritikai Lapok, 1862. 90 — 93. 90.
