Századok – 1974
Közlemények - Sey István: A balti kormányzóságok jobbágytörvényhozása 1765–1819 között 1207/V-VI
A BALTI KORMÁNYZÓSÁGOK JOBBÁGY TÖRVÉNYHOZÁSA 1211 A válság időszakát azonos, de indokolását illetően némileg különböző álláspontot képvisel J. Zutisz és Loone L.2 6 Az utóbbi évek komplex kutatásai szinte minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy helyes a válság kezdetének századfordulóra történő helyezése.2 7 A fentebb felsorolt nézetekkel ellentétes álláspontot képvisel Ju. Kahk, aki a válság konkrét jelentkezését a XIX. század 40-es éveire teszi azon az alapon, hogy a korábbi időszak stagnálása nem egyértelmű, nem végérvényes, hiszen azokat jórészt aszályos esztendők idézik elő, sőt időszakonként fejlődés is kimutatható.28 Anélkül, hogy most egyik vagy másik koncepció helyessége mellett foglalnánk állást,2 9 utalni szeretnénk arra, hogy a balti mezőgazdaság már a XVIII. század 60-as éveiben nehézségekkel küzd, amit időleges megoldásokkal háttérbe tudnak szorítani. Nem tartjuk ugyanis mi sem valószínűnek, hogy anélkül törekednének a nehézségek (válság) leküzdésére és hoznak jobbágyvédő intézkedéseket, hogy a krízis bizonyos jelei nem is jelentkeznek.30 A válságot jellemző tényezők közül elsőként a termésátlagok hosszú ideig tartó stagnálását említjük. Tesszük ezt mindenekelőtt azért, mert egyike azoknak a mutatóknak, amelyek cáfolhatatlanul bizonyítanak. Sem Észt- sem Lívföldön a krízis első három évtizedében nem mutatható ki számottevő fejlődés. így 1797-1801 1818-1822 takarítanak be.3 1 A stagnáló termésátlagok mögött súlyos problémák rejtőznek. A balti mezőgazdaság ebben az időben még nem ismeri a rendszeres trágyázást. A háromnyomásos gazdálkodás még alig veszít egyeduralmi helyzetéből és annak egy rosszabb, helyi változata alakul ki, az ún. hatnyomásos rendszer. Lényege, hogy minden nyomást még két részre osztanak, hogy egyik felét trágyázzák és a másikat — mert arra már nem jut — anélkül használják. Többen ezt a sajátos művelési módot azért tartják szerencsésnek, mert megkönnyíti a vetésforgóra történő áttérést. A termésátlagok stagnálását a mezőgazdasági technika alacsony színvonala is okozza. A jobbágyok a szemetes gabonát kézzel szórják robotban a pár centi mélyen, durván megszántott földbe. Az aszályok által gyakran sújtott termésből az elvetett mag4 — 5,6-szörösét nyomtathatják ki nyárutójától az állatokkal. így a terméketlen esztendőket követő télen ós tavasszal bőven arat az éhhalál. 26 Zutisz J. a válság alapvető okát abban látja, hogy a túlzott kizsákmányolás következtében a jobbágy sem saját, sem földesura gazdaságának kielégítő megművelésére nem képes. Isztorija Latvijszkoj SzSzR. Riga, 1952. t. 1. 400. Loone L. a válság komplexebb elemzése után — a nemesség eladósodása, fejletlen agrotechnika, robot túlhajtása stb. — jut el annak magyarázatához. Razvitie proizvoditel'nüh szil v szelszkom hozjajsztve Esztonii v pervoj polovine 19-go veka. Isztoricseszkie zapiszki Moszkva, 1957. t. 60. 215-247. 27 Csak néhány jelentősebb munkát említenénk: KonksJ. : Eestimaa feodaal-päriorjuslik pöllumajandus ja talurahva olukord 18. saj. löpul ning 19. saj. I. kümnel. Tartu Riikliku Ülikooli Toimetised. Tartu. 1960. No 96. — Sildmäe I.: Feodaal-päriorjuslik tootmise ja feodaalrendi diinamikast Eestimaal 18. sajandil. Tartu Ülikooli Toimetised. Tartu 1962. No 122. — Isztorija Esztonszkoj SzSzR. Tallinn. 1961. t. 1. 28 Kahk Ju.: Die Krise der feudalen Landwirtschaft in Estland. Tallinn, 1969. 213. 29 Lehetőségként kínálkozik még a XVIII. század közepén újabb földterületek művelés alá fogása, kedvező időszakban a szolgáltatások színvonalának emelése, de a válság elodázása tekintetében talán a legjelentősebb tényező az állandóan magas világpiaci gabonaárak. 30 Nagy jelentőségű lenne annak a tisztázása, hogy milyen arányban állnak egymással a reformokat kikényszerítő tényezők — a jobbágyi osztályharc, a cárizmus stratégiai elgondolásokból reformokat támogató magatartása, valamint a liberális gondolkodású földbirtokosok reglamentációs törekvései stb. — még akkor is, ha a kiindulási alapnak a gazdasági tényezők meghatározó szerepét tartjuk. Nem a sorrendiségre, inkább a tényezők egymás közötti arányára szeretnénk a kutatók figyelmét felhívni. 31 KahkJu. : Kreszt'janszkoe dvizsenie i kreszt'janszkij voprosz v Esztonii v koncé 18-go i pervoj csetverti 19-go veka. Tallinn, 1962. 229. 941 689 csetverty 965 541 csetverty gabonát