Századok – 1974
Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI
1168 MAYER MÁRIA 2. SZ. SEREGÉLLY SÁNDOR ÉS BACSINSZKY JÁNOS FELIRATA A MÁRAMAROS MEGYEI OROSZOK MEGBÍZÁSÁBÓL (1867. október 16.) Mélyen tisztelt Képviselőház ! A nemzetiségi kérdés minden részre kielégítő megoldásának fontosságát eléggé tanúsítja az Országgyűlésnek több feliratban tett azon kijelentése, hogy első gondja leend a külcmbféle nemzetiségek jogos és méltányos igényeinek kielégítése. Ezen kijelentés világosan tudatja velünk azt, hogy a honpolgároknak a nemzetiségek kiegyezése által elérhető egyetértése a Haza erejének és alkotmányos életének megingathatatlan alapfeltételét képezi, melynek elérhetésére törekedni mindnyájunkrak elmulaszthatlan kötelességünk. Ezen kötelességérzéstől vezéreltetve Máramaros megyének orosz nemzetiségű lakossága a nemzetiségi kérdés megoldásának könnyítése érdekéből hazafias feladatának tekintette, idevágó nézetei, óhajtásai és kívánalmainak határozott körvonalazását, és a./, alatti jegyzőkönyv tanúsága szerint hódoló tisztelettel alólíiottakat bízva meg azzal, hogy a megállapított nézeteket és óhajtásokat ezen alázatos folyamodásunkban a mélyen tisztelt Képviselőház elébe terjesszük és azoknak a nemzetiségi kérdés megoldása czéljából hozandó törvények alkotásánáli kegyes figyelembe vételét kérjük. Mink Máramaros megyei oroszok a nemzetiségi kérdést gyökeresen a Haza területi épségének megtartása és a nemzetiségek méltányos és tökéletes kielégítése mellett csak úgy reményijük megoldhatónak, ha mindenek előtt a) megyék b) az egyházi és c) nevelési ügy rendezését meghatározó törvények alkottatnak meg. Mert ha ezen törvények a szabadság, egyenlőség és testvériség szent eszméire lesznek fektetve, nemzetiségi igényeink legnagyobb része e hárem törvényben fog kielégíttethetni s biztosíttathatni. E három törvényre nézve óhajtásaink következők. I. A megyék rendezését illetőleg. A megyék önkormányzati joga — autonómiája — biztosítassék. És a megyék szervezésénél az 1848. évi V. és XVI. törvénycikkben jelzett népképviselet vétessék alapul. Mert ha a megyék önkormányzatában a nemzetiségi igények alapja, a nép jogosultsága biztosíttatik, orosz nemzetiségünk a megyei önkormányzatban találendja legnagyobb biztosítását. II. Az egyház ügyének szervezését illetőleg. Keleti szertartású katholika egyházunk részére az őtet jogosan megillető önkormányzat — autonémia — és a világi eleirnek az egyházi koirr ányzatbai kellő befolyása törvényileg biztosíttassék. Idevágó részletes kívánságaink a következők: a) hogy az egyházi ügyeink elintézésében keleti egyházunk külcn szabványainak fenntartása biztosíttassék, valamint általában vallás-erkölcsi érdekeink emelése tekintetéből kivánjuk, hogy részünkre egy érseki-rr.etropolitai-szck alapíttassék. Ezen kívánatunk méltányosságának feltüntetése tekintetéből felemlítjük, hogy a más nemzetiségű keleti szertartású katholikusok már bírnak metropolitával és hogy a metropolitával még nem bíró keleti szertartású katholikusok, kiknek legnagyobb részét mink képezzük, a haza összes lakossága lélekszámának mintegy l/18ad részét teszi. b) Bihar, Szabolcs, Szatmár, Borsod és Csanád megyékben és a Hajdú kerületben lakó görög katholikus testvéreink részéie egy új püspökség alapítassék, s ezzel egyidejűleg és egyszerre a máranoarosi püspökség is (sup [sub] pressus episcopatus Marerraiosiensis) visszaállíttassék; mit annyival is inkább igénybe venni jogosítottaknak érezzük magunkat, mert statisztikai adatok elég világosan igazolják, hogy vannak püspökségek, melyek kebelekben kevesebb enyaegyházzal s lélekkel bírnak, mint az újonnan alakítandó illetőleg helyreállítandó egyházi megyék birandnak. c) Hogy lelkészeink ellátása a községeknek solidaris kötelezettsége, s a congruának újabb felvételek alapjáni s a kor igényeihez mért emelése által biztosíttassék.
