Századok – 1974
Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI
A RUSZINOK ÉS AZ 1865. ÉVI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS 1169 III. A nevelési ügy szervezését illetőleg. Az országos kormány^ felügyeletének épségben tartása mellett: a) nevelési ügyünk vezetése a II. pont alatt körvonalazott önkormányzatú egyházunkra bízassék. Mert nemzetünk geniusánál fogva nálunk csak vallásos neveléstől lehet óhajtott sikert reményleni. b) A néptanítóknak az állam általi teljes fizetése rendeltessék el. c) A magasabb tanulmányokat illetőleg a nemzetiségi 11-es albizottság javallata törvénnyé emeltessék. És az ott kifejezett szellemben a földművelés és ipar fejlesztése czéljából a nemzetiségünk által tömören lakott valamelyik vidéken egy önálló földművelési és ipar tanoda létesíttessék. d) A nevelés előmenetelének megbírálása és a felmerülendő hiányok orvoslása czéljából jogosítva legyünk egyházmegyei és metropolitai gyűléseket tartani. "Ügy a metropolita, valamint a püspökök, vagy azok világi helyettesei jogosítva legyenek ily gyűlést összehívni annyiszor amennyiszer szükségesnek látják. És köteleztessenek azt — és pedig a püspökök vagy világi helyetteseik legalább évenként egyszer, a metropolita pedig vagy világi helyettese legalább minden három évben egyszer összehívni. Mely gyűléseken az országos kormány oskolai felügyelője által a nevelési ügy mindenkori állása felderítendő lesz. Ezen kívánalmak megvalósítását annyira szükségesnek érezzük, hogy ezek mellőzésével alkotandó nemzetiségi törvény által az orosz nemzetiség megnyugtatásának czélját elérhetőnek azért nem hisszük, mivel abban sem egyéni szabadságunk sem nemzetiségünk erkölcsi és szellemi fejlődhetésének biztosítását nem találnánk. A külön nemzetiségi törvényt illetőleg kötelességünknek tartjuk alázatos tisztelettel kinyilatkoztatni azt, hogy a nemzetiségi ügyben kiküldött albizottság által készített törvényjavaslat egész terjedelmében történhető elfogadásának lehetősége már csak azért is aggodalmat keltett fel kebleinkben, mivel a tanácskozási és ügykezelési nyelvnek a községekben és megyékben szabad választásra bocsátása a testvér nemzetiségek közötti súrlódást úgyszólva megörökítené és így sem nyugalmunk biztosítva sem megelégedésünk eszközölve nem lenne. A hozandó külön nemzetiségi törvényre nézve általános óhajtásaink és kívánalmaink abban összpontosulnak: hogy a hozandó törvényben a) históriai jogosultságunk esmertessék be. b) Nemzetiségünk képes fiainak a magas kormány kinevezésétől függő méltóságokra és központi hivatalokra népünk számaránybani alkalmazása biztosítassék. c) Nemzetiségünk más nemzetiségekhezi viszonya aként rendeztessék, hogy az egymás közötti súrlódások kikerültessenek illetőleg megszüntessenek. Mélyen tisztelt Képviselőház ! Midőn ezen óhajtásainkat és kívánalmainkat tiszteletteljesen előterjesztjük, nyílt homlokkal erősítjük, hogy ezt azon forró óhajtás téteti velünk, hogy kedves Hazánk mindnyájunknak ezen drága közös öröksége a kebelében élő testvérnemzetek egyetértésében megerősödve viruljon fel. És bizalomteljes alázatos tisztelettel folyamodunk a mélyen tisztelt Képviselőházhoz aziránt, hogy ezen előterjesztésünket kegyes figyelembe venni méltóztassék. Előterjesztett óhajtásaink és kívánalmainkkal orosz nemzetiségünk sorsát a mélyen tisztelt Képviselőház kezébe tevén le, mély tisztelettel maradunk Máramaros Szigeten 1867. évi október hó 16-án Máramaros megye orosz lakosságának megbízásából Seregélly Sándor választott gyűlési elnök Bacsinszky János jegyző 9*
