Századok – 1974

Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI

1166 MAYER MÁRIA illetőleg biztosítván mindenkit, hogy alkotmányos törvényeink szigorú tiszteletben tartásával részéről a ezél elérésére mindent megtenni — legszentebb kötelességének esmerendi. A mai nagygyűlés ezéljára áttérve tanácskozási tárgyul a 15-ös bizottság munkálatát tűzi ki. A 15-ös bizottság munkálatában kifejtett nézetek általában elfogadtatván a gyűlés Máramaros megye orosz lakossága nézeteül mondotta ki azt, hogy: A nemzetiségi kérdést csak úgy tartja minden tekintetben kielégítőleg megoldhatónak, ha a nemzetiségi törvény hozatalát a) a megyék rendezését, b) az egyházi és c) a nevelési ügy szervezését meghatározó törvények előzik meg. Mert ha ezen három ügyre vonatkozó törvények a korunk társadalmi átalakulását vezénylő szabadság, egyenlőség és testvériség eszméi háromságára lesznek fektetve; nemzetiségi igényeink legnagyobb része e három törvényben fog kielégíttethetni és biztosíttathatni. Ezen három törvényre nézve óhajtásaink következők: I. A megyék rendezését illetőleg. A megyék önkormányzati joga, autonómiája biztosítassék. És a megyék szervezésénél az 1848. évi V. és XVI. törvénycikkekben jelzett népképviselet vétessék alapul. Mert ha a megyék önkormányzatában a nemzetiségi igények alapja a népjogosultságra biztosíttatik, orosz nemzetiségünk a megyei önkormányzatban találandja legnagyobb biztosítását. II. Az egyház ügyének szervezését illetőleg. Keleti szertartású katholika egyházunk részére az őtet jogosan megillető önkormányzat autonómia a világi elemnek az egyházi kormányzatbai kellő befolyása törvényileg biztosítassék. Idevágó részletes kívánságaink a következők: a) Hogy egyházi ügyeink elintézésében keleti egyházunk külön szabványainak fentartása biztosíttassák, valamint általában valláserkölcsi érdekeink emelése tekintetéből kívánjuk, hogy részünkre egy Érseki-Metropolitai szék állapittassék. Ezen kívánatunk méltányosságának feltüntetése tekintetéből felemlítjük, hogy a más nemzetiségű keleti szertartású katholikusok már bírnak metropolitával és hogy a metropolitával még nem bíró keleti szertartású katholikusok kiknek legnagyobb részét mink képezzük, a haza összes lakossága lélekszámának mintegy 1/18-ad részét teszi. b) Bihar, Szabolcs, Szatmár, Borsod és Csanád megyékben és a Hajdú kerületben lakó görög katholikus testvéreink részére egy új püspökség állapittassék; s ezzel egyidejűleg és egyszerre a Munkácsi püspökség canonisatiója által elnyomott Máramarosi püspökség is (suppressus episcopatus Maramarosiensis) visszaállittassék; mit annyival is inkább igénybe venni jogosítottaknak érezzük magunkat, mert statistikai adatok elég világosan igazolják, hogy vannak püspökségek, melyek kebelökben kevesebb anyaegyházzal s lélekkel bírnak, mint az újonnan alakítandó, illetőleg helyreállítandó egyházi megyék bírandnak. c) Hogy lelkészeink ellátása a községeknek solidaris köteleztetése, s a congruának újabb felvételek alapjáni s a kor igényeihez mért emelése által biztosítassék. III. A nevelési ügy szervezését illetőleg. Az országos kormány felügyeletének épségben tartása mellett: a) Nevelési ügyünk vezetése a II. pont alatt körvonalazott önkormányzatú egyházunkra bízassák. Mert nemzetünk geniusánál fogva nálunk csak vallásos neveléstől lehet óhajtott sikert reményleni. b) A néptanítóknak az állam általi teljes fizetés rendeltessék el. c) A magasabb tanulmányokat illetőleg a nemzetiségi 11-es albizottság javallata törvénnyé emeltessék. És az ott kifejtett szellemben a földművelés és iparfejlesztése czéljából a nemzetiségünk által tömören lakott valamelyik vidéken egy önálló földművelési és ipartanoda létesítessék. d) A nevelés előmenetelének megbírálása és a felmerülendő hiányok orvoslása czéljából jogosítva legyünk egyházmegyei és metrapolitai gyűléseket tartani. Úgy a Metropolita valamint a püspökök vagy azok világi helyettesei jogosítva legyenek ily gyűlést összehívni annyiszor, amennyiszer szükségesnek látják. És köteleztessenek azt és pedig a püspökök vagy világi helyetteseik legalább évenként egyszer, a Metropolita pedig vagy világi helyettese legalább minden három évben egyszer összehívni. Mely gyűléseken az országos kormány oskolai felügyelője által a nevelési ügy mindenkori állása felderítendő lesz. Az ezek után hozandó