Századok – 1974
Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI
ÎICO MAYER MÁRIA 1866. február 28-án Markos István még nagyszabású tanúkihallgatást tartott Nagyszöllösön, míg végül ugyanezen a napon egy újabb jegyzőkönyvvel tulajdonképpen sor került az egész ügy helyi lezárására, mégpedig báró Perónyi Zsigmond képviselőségének teljes elismerése mellett. Ezen a napon kelt ugyanis az ellenjelölt, Dolinay Péter sajátkezű nyilatkozata, amelyben minden feltétel nélkül, a haza közös érdekeit hangoztatva, mind a saját nevében, mind a még kitartó oppozíció nevében visszavonta tiltakozását és elismerte a választás törvényességét. íme a nyilatkozat: „. . . a megye izgatott állapotban van (kiemelés tőlem — M. M.) s a testvéries egyetértésnek, azon szerént a közös édes Hon méltán megkívánta sorakozásnak útjában állván, e szempontból, de azért is, hogy a Haza ügyei körül fáradozók és magokat feláldozók érdemei utódjaikban méltányoltassanak, magam, úgy Popovics András, Zloczky Antal, Szabó Endre, Haluskay József, szóval pártom részéről a jó egyetértés és hazafiság tekintetéből báró Perényi Zsigmond képviselőségébe ezennel belenyugszom s minden ezen választásból eredett kérdéseket a megtörtént kölcsönös kijelentéshez képest kölcsönösen megszünteknek kívánom tekinteni. Kelt febr. 28. 1866. Dolinay Péter, mint az ugocsai nagyszöllösi vál. kerület egyik képviselőjelöltje, pártom nevében is."75 Mindezek után 1866. március 7-én a képviselőházi igazolóbizottság meghallgatta Markos István jelentését és úgy határozott, hogy báró Perényi Zsigmond megválasztását érvényesnek ítéli.7 6 A pesti „Sürgöny" c. lap 1866. március 8-án jelentette, hogy az országgyűlési bizottság alaptalannak találta a tiltakozásokat és Perényi Zsigmond megválasztását jóváhagyta. A mérsékelt szárny Ung-megyei képviselőjelöltje — Mészáros Károly Mészáros Károly ügyvéd (1821 —1890) Ung megyében indult jelöltként, de a választásokig már nem jutott el. A bukás oka meggyőződésünk szerint abban keresendő, hogy mérsékelt programja alkalmatlan volt a választók érdeklődésének felkeltésére. Mészáros Károly ugyanis csupán az általános, demokratikus szabadságjogok szellemében követelt egyenlő jogokat a ruszinok számára s másodsorban hangoztatott mérsékelt nemzeti követeléseket. Hajlott annak a meghatározásnak az elfogadására, hogy minden magyarországi állampolgár az „egyetlen magyar politikai nemzet tagja" s mint nemmagyar csak nyelvi-kulturális igényekkel léphet fel. A tapasztalat azt mutat ja, hogy az adott időben a ruszin választók körében vagy némileg erőteljesebb nemzeti programmal, vagy antifeudális jellegű, szociális követelésekkel kellett fellépni ahhoz, hogy valaki sikert érjen el. Mészáros Károly ellenfele, Ibrányi Lajos szabolcsi magyar földbirtokos, a Deák Ferenc körül csoportosulok egyik alvezére azzal győzött pl., hogy a feudális egyházi szolgáltatások eltörlését ígérte megválasztása esetére. Mészáros Károly egyébként igen érdekes egyénisége a múltszázadi Kárpátalja történetének. Meggyőződésünk szerint pályafutása külön tanulmányt érdemel, mint olyan közéleti férfiúé, aki igen sokat tett Kárpátalja társadalmi-gazdasági életének fellendítése érdekében (takarékpénztár szervezése, színház létesítése, lapkiadás stb.). Mészáros Károly már fiatal korában nagy érdeklődéssel fordult a közügyek, a politika, s nem utolsó sorban a ruszinok története felé. 1850-ben „A magyarországi oroszok története" címen könyvecskét ad ki. Ebben az együttérzés hangján ír a nép nyomo-75 OL, K-2. 1865-68. No. 236. 76 OL, K-2. 1865-68. No. 234.
