Századok – 1974
Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI
A RUSZINOK ÉS AZ 1865. ÉVI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS 1161 rúságos helyzetéről és tíz parancsolatban foglalja össze azokat a teendőket, amelyeket szükségesnek lát ahhoz, hogy a ruszin nép „a monarchia nagy népcsaládjában műveltség, anyagi jólét és politikai súly tekintetében szintoly helyet foglaljon el, mint legalább azon népfajok, melyek saját gyöngeségeik miatt nem bírván fölemelkedni, a fejlődő instítútiok ereje által képezik s vezetik tovább magukat". A tíz parancsolatban a szakmai képzés, nemzeti pénzalap teremtése, gazdasági intézmények létesítése mellett nagy súlyt fektet az általános oktatásra, művelődésre. Az 5. parancsolatban síkraszáll egy helyi cyrillbetüs nyomda felállítása mellett. Programjának befejező pontja: „egyetértés, barátság, testvériség minden nópiséggel"." 1861-ben Ungváron „Ungvár története a legrégibb időktől máig" címen ad ki könyvet. Ugyanezen óv júliusától decemberéig „Kárpáti Hírnök" címen lapot szerkeszt. 1865-ben „Hazai Közlöny" címen akar újságot kiadni, de ez, nem tudni miért, nem sikerült. 1867-ben „Ungvári Hírlap" néven jelentet meg újságot. Ami származását illeti, általában magyarnak tartják, részben magyar neve, részben pedig amiatt, hogy Hajdúdorogon született, és ólt. (Atyja 1831-ben elhunyt s ezt követően Kerekes Demeter hajdúdorogi esperes vette pártfogásába.) Ezzel kapcsolatban igen érdekes az az 1849 — 1850-ben kelt hivatalos kimutatás, amelyben az Ung megyei köztisztviselők sorában Mészáros Károly is szerepel, mint 28 éves, görögkatolikus vallású, művelt, több nyelven beszélő fiatal bíró, aki azonban magát nem magyarnak, hanem — a korabeli kifejezéssel — rutén-magyarnak, azaz ruszinnak vallja.78 Mészáros Károly nem volt russzofil, sőt, mint maga megírta 1861-ben, az 1849 óta eltelt időben állandóan ellensúlyozni igyekezett a „pánrussz fondorlatokat, megoltalmazván a ruszin népet a Dobrzanszky-féle czábításoktól".7 9 Mészáros Károly felfogását és a kor hangulatát talán némiképp tükrözi az a néhány hír, amelyet saját újságjából, a ,,Kárpáti Hírnök" 1861. évi számaiból idézünk. A lap július 25-i száma az „Ungváron dühöngő pánszláv Homicsko Miklós gimnáziumi orosz hitszónokot", kit „Pánszlávia már a bölcsőjében homlokon csókolt", illeti rosszallással, amiért a diákok között terjeszti a ruszin szeparatisztikus nézeteket, hivatkozva a turócszentmártoni szlovák kongresszus határozatára.8 0 A július 29-i szám arról ad hírt, hogy 26-án este „a pánszláv dühöncök", Demianovics János ós Homicskoff ( !) Miklós este a városi kertben állítólag poharakkal ós üvegekkel megtámadták Mészáros Károlyt. Az esetet bírósági tárgyalás követte.8 1 Augusztus 29-én a „Kárpáti Hírnök" közli, hogy Homicsko Miklós röplapot írt a ruszin nemzeti követelésekről és azt terjeszti.8 2 Mészáros Károly 1865. évi képviselőjelöltségóről egyelőre csak annyi ismeretes, hogy pártja a választási küzdelemben széthullott. A képviselőház igazolóbizottságának 1865. december 18-i ülése megválasztottnak nyilvánította az Ung megyei szobránci járásban Ibrányi Lajost.8 3 A Bereg megyei bereznai járás mérsékelt ruszin képviselőjelöltje, Markos György Markos György ügyvéd (1820- 1894) szintén érdekes alakja a ruszin nemzeti mozgalomnak. Az Ugocsa megyei értelmiség egy későbbi, 1867. augusztus 6-án kelt beadványában saját emberének, érdekei képviselőnek tartja, aki méltó és alkalmas arra, 77 Mészáros Károly: A magyarországi oroszok története, Pest, 1850. 147—148 78 OL, Absz. Lt. 1850. D-76. No. 1100; No. 1394. 79 Kárpáti Hírnök, 1861. aug. 18. 80 Uo. 1861. júl. 25. 81 Uo. 1861. júl. 28. 82 Uo. 1861. júl. 29. 83 OL, K-2. 1865-68. No. 45.
