Századok – 1974
Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI
1156 MAYER MÁRIA nem zárultak le, sőt, mintegy háromhónapos kivizsgálás vette kezdetét, mivel Perényi Zsigmond megválasztása ellen a Dolinay-pártiak tiltakozást nyújtottak be.6 3 A választásokkal elégedetlen helyi ruszin értelmiség 1866. december 8-i kelettel ötoldalas „Tiltakozást" nyújtott be a képviselőházhoz, kérve a választások kivizsgálását ós törvénytelenné nyilvánítását.6 4 Ebben megírják, hogy a nagyszöllösi választókerület 2408 választója közül 1560 fő nevében szólnak. Indokaik: Perényi Zsigmond nem választható, mert még kiskorú. Csak 22 éves múlt. A választók kétharmad részét kitevő Dolinaypártiakat a választás reggelén botokkal, kövekkel megtámadták s ennek következtében a Dolinay-párt még a választás megkezdése előtt szétszóródott. Amikor pedig a hivatalos helyiségben Schivulszky János egy 25 aláírással ellátott petíciót óhajtott benyújtani a Dolinay-párt szótveretéséről s egyben óvást óhajtott emelni a választások ellen, őt ott a jelenlevők ezért mégtámadták. (A választási pótelnök egyébként később bizonyítványt állított ki arról, hogy Schivulszky Jánost senki sem akarta az ablakon kidobni.) Schivulszky ekkor eltávozott, a választási elnök pedig 3/4 12 órakor báró Perényi Zsigmondot egyhangúlag megválasztottnak kiáltotta ki.66 A nagyszöllösi ruszin választók a sajtó nyilvánosságához is fordultak, hogy sérelmükre orvoslást találjanak. Az „Idők tanúja" c. pesti lap 1866. december 14-i számában66 beszámolót olvashatunk arról, hogy Nagyszollösön a választások során „a terrorizálás és a nyers erő lett a győztes"..Ugyancsak az „Idők tanúja" c. lap 1866. december 31-i számában6 ' Nagyszöllösön, 1865. december 8-án kelt levelet olvashatunk sok aláírással, amely azonos a képviselőházhoz benyújtott petícióval. Közöl az újság néhányat azokból a dokumentumokból, amelyeket a petícióhoz csatoltak. 1866. január 10-ón kelt a képviselőházi mandátumvizsgáló bizottságnak az a jegyzőkönyve, amelyben leszögezi a tényállást,6 8 s elrendeli a báró Perényi Zsigmond ellen benyújtott i petíció felszerelését a szükséges igazolásokkal. Igazolást kór arról, hogy Perényi valóban kiskorú, továbbá, hogy 43 embert állítólag súlyosan megvertek. A január 12-i ülés vizsgálat lefolytatását rendelte el, amellyel Markos István Máramaros mègyei képviselőt bízta meg.69 Az események láttán a Perényi-párt hívei is akcióba kezdtek. Számos jegyzőkönyvet juttattak el az igazoló bizottsághoz. Ezek közül figyelemreméltóak azok, amelyekben sok ruszin választó kifejti, hogy szociális problémái megoldását remélte báró Perényi Zsigmondtól s ezért szavazott reá. Az 1865. december 9-én Nagykomjáton kelt s kilenc ruszin választó által írott jegyzőkönyvben arról olvashatunk, hogy legfőbb panaszuk a 63 OL, K-2. 1865-68. No. 38. 64 OL, K-2. 1866-68. No. 236. Az aláírók között ott találjuk a következő ismert személyeket: Bukószky György, Firczák Bazil, Popovics András, Zloczky Antal, Sereghy Pál, Schivulszky János, Fenczik András, Hrabár András, Szabó Endre, Bacsinszky Mihály stb. 65 Schivulszky Jánosról szükséges külön is megemlékeznünk, mint a korabeli ruszin nemzetiségi mozgalom egyik kiemelkedő alakjáról. 1860-ban azok között van, akik petíciót terjesztettek elő az uralkodóhoz az Ugocsa megyei oroszok kívánságairól. 1866-ben a Máramaros e. lap 1865. nov. 1, 8, és I5-i számaiban folytatásos cikket közöl, amelyben határozottan állást foglalt a ruszin nemzeti érdekek mellett. „Kár arról beszélni, hogy a képviselőválasztásnál sem nemzetiségre, sem vallásra nem kell nézni, mert a tapasztalás az ellenkezőjéről tanúskodik" — írta, Markos Györggyel vitázva. 1867 augusztusában „az összes ugocsai oroszok nevében" feliratot intézett a magyar minisztériumhoz a nemzetiségi kérdés rendezése ügyében. 66 Idők tanúja, 1866. dec. 14. 67 Uo. 1865. dec. 31. 68 OL, K-2, 1865-68. No. 53. 69 Uo.
