Századok – 1974
Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI
1146 MAYER MÁRIA sikerült ha nem is valamennyi, de néhány jelöltjüket bejuttatni a képviselőházba. Igaz, közöttük akadtak radikálisabbak és liberálisabbak, de mindenképpen ruszin képviselők voltak. 1861-ben pl. megválasztott ruszin képviselő volt Dobrzanszky Adolf (nem igazolták), Markos György és Seregélly Sándor, 1866-ben Dobrzanszky Adolf, Markos István és Szilágyi István, 1869-ben Hrabár Manó, Nehrebeczky Sándor, Pásztélyi János stb. t ^ Dobrzanszky Adolf Dobrzanszky Adolf (1817 — 1901) az 1849—1867 közötti periódusban a legismertebb ruszin politikus, kinek karrierje a cári csapatok magyarországi megjelenésével kezdődött és az 1867. évi kiegyezéssel zárult. Dobrzanszky a Zemplén megyei Rudlovo községben született 1817. dec. 20-án, lelkészi családból. Iskoláit Lőcsén, Rozsnyón, Miskolcon végezte, Kassán és Egerben filozófiát és jogot tanult, majd Selmecbányán bányamórnöki oklevelet szerzett. Széleskörűen művelt, számos európai nyelvet kitűnően beszélő, határozott egyéniségű fiatalemberként említik a források, aki állítólag már kora ifjúságában — bizonyos szerb hatás alatt — eljegyezte magát a szlavofilizmussal és a pravoszláviával. Dobrzanszky Adolf polgári politikus. Pozitívuma, hogy népe nemzeti felemelkedéséért kívánt harcolni. Negatívuma, hogy a felemelkedés útját többszörösen is hamis irányban kereste. Mindenekelőtt hamis illúziót táplált és keltett a cári orosz udvar iránt, továbbá — ezzel összefüggésben — a hamis orosz nemzeti öntudatot erősítette. A magyarországi forradalom leverésére megjelenő cári csapatok mellett magas pozíciót töltött be. Ennek elismeréseképpen 1849 decemberében cári kitüntetésben részesült.2 1 Ugyancsak 1849 — 60-ben fontos állást kap: Ungváron Villecz Ignác mellett a helytartóság vezetője, s itt a ruszin nép nemzeti érdekeinek határozott védelmezője. Pozitív tényként kell elismernünk, hogy ungvári tevékenysége során elősegítette a ruszin értelmiség nemzeti újjászületési mozgalmát, nemzeti öntudatának növekedését, így pl. nagy gondot fordított arra, hogy a ruszin értelmiségi ifjak minél nagyobb számban nyerjenek alkalmazást a közigazgatásban. Figyelemre méltó Dobrzanszky Adolf I860, január 14-én és 18-án kelt levele a munkácsi görögkatolikus konzisztóriumhoz, amelyben jelzi, gondoskodni fog a ruszin értelmiségi ifjak elhelyezéséről.'2 A munkácsi konzisztórium ugyanis átiratot intézett Dobrzanszkyhoz, amelyben hosszan felsorolta azon ifjak nevét, akik „valóságos oroszok lévén, a latin és magyar nyelven kívül oroszul is értenek és beszélnek", s akik így közhivatali állásra alkalmasak.23 Az említett előterjesztésben ott találjuk azoknak a nevét, akik az elkövetkező évtizedekben fontos szerepet játszottak a helyi nemzeti mozgalomban, sőt, később nem egy esetben fiaik is hírnévre tettek szert. így pl. Cserszky Lajos, Lyachovics János, Lyachovics András, Markos György, Nizsalovszky András, Homicsko Sándor, Neviczky György, Dudinszky István, Zloczky Antal, Sereghy Nándor, Markos István, Pásztélyi János, Kaminszky József, Dolinay Péter, Firczák Péter, Firczák Pál, Illyasevics János, Hrabár Manó, Kecskovszky Mihály stb. A helyi kormánybiztossági tisztviselők nevét, életkorát, nemzetiségét és beosztását feltüntető korabeli jegyzékek jó bizonyságul szolgálnak arra, hogy Dobrzanszky beváltotta igéretét. így pl. csupán az Ung megyei tisztviselők I860, évi névsorában 21 OL, Abszolutizmuskori levéltár (a továbbiakban Absz. Lt.), D-76. 1849. No. 240 22 OL, Absz. Lt. I860. D-76. No. 29. 23 Uo.
