Századok – 1974
Közlemények - Mayer Mária: A ruszinok (kárpátukránok) és az 1865. évi képviselőválasztás 1142/V-VI
A RUSZINOK ÉS AZ 1865. ÉVI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS 1147 ott találjuk Demjánovios Sándor 28 éves „particular-preceptor"-t, Cserszky Lajos 30 éves bírót, Homicsko Sándor 21 esztendős bíróadjunktust, Lyachovics János 35 éves bírót, Lyachovics András 23 éves bíróadjunktust, Mészáros Károly 28 éves törvényszéki ülnököt, Dudinszky István 30 éves bíróadjunktust, Petrik János 29 éves bíróadjunktust, Dolinay István 33 éves bíróadjunktust, Bukovszky János 37 éves körzeti jegyzőt — mint magukat ruszinnak valló tisztviselőket.2 4 Visszatérve Dobrzanszky 1848 — 1850-beli ungvári tevékenységére, érdekes megemlíteni azt az 1849. december 19-én kelt levelet, amelyben a Máramaros megyei elnöknek kifejti nézeteit a német hivatalos nyelv bevezetése ellen. Helyette inkább a román és az orosz nyelvet ajánlja.2 5 Dobrzanszky Adolf nemzetiség-védő politikájának jellemzésére megemlíthetjük a Babarczy pesti polgári biztossal folytatott levelezését, amelyben egy Ungváron felállítandó cyrill-betűs nyomdáról volt szó.2 6 1850-ben Dobrzanszky elkerült Ungvárról s így nem volt módja arra, hogy közvetlenül befolyásolja a ruszin mozgalmat, jóllehet figyelemmel kísérte azt, s fontoe szerepet játszott alakulásában. Mintegy egy évtizedet előrelépve megemlíthetjük, hogy az Októberi Diplomát követően, 1861-től ismét aktívabb szakasz következett Dobrzanszky ruszin tevékenységében. így pl. aktív szerepet játszott a ruszin russzofil értelmiséget tömörítő ungvári Szent Bazil Társaság megalakításában (annak díszelnöke volt), a helyi cyrillbetűs újság, a „Szvet" megindításában, a helyi könyvkiadás megszervezésében. Az uralkodó természetesen a russzofil szellem volt. Dobrzanszky Adolf társadalmi-politikai aktivizálódásának másik jele indulása volt az 1861. és az 1865. évi képviselőválasztásokon. 1861-ben Sáros megyében indult. Győzelmet is aratott, azonban a cári csapatok és a bécsi udvar oldalán kifejtett tevékenységének hatása alatt, a magyar nemzeti szellemtől átitatott képviselőházi igazolóbizottság nem ismerte el megválasztását. 1861 júliusában mandátumát megsemmisítették, miután az ő igazolása ügyében zajlott mindegyik közül a legélesebb vita.2 7 Ezt követően Dobrzanszky Adolf Bécsbe ment s ott német nyelven kiadta elkészített, de •el nem mondhatott képviselői beszédét.28 Ennek rövidített változata ugyanezen év augusztus 3-án, Iván Mironovics fordításában megjelent Bécsben, oroszul.2 9 Az orosz nyelvű kiadást megküldte Magyarországra s az Kárpátalján maglehetősen elterjedt volt.30 Ez az el nem mondott beszéd öt követelést tartalmazott: 1. Azokon a vidékeken, ahol az orosz nép lakik, akár egyedül, akár a szlovákokkal vegyesen, orosz vagy szlovákorosz fővárosok létesíttessenek, s ott minden ügyet oroszul intézzenek. 2. Ezekben a fővárosokban az alispán, a szolgabíró ós a tisztviselői kar az orosz-szlovák nép soraiból kerüljön ki s független legyen a magyar uraktól. Az orosz avagy orosz-szlovák fővárosok saját distriktust alakítsanak, s abban orosz bíróság legyen, valamint orosz felsőfokú tanintézetek (jogi akadémia, gimnázium). Az orosz nép előtt nyittassák meg a művelődés útja. 3. A magyar-orosz nép minden évben tarthasson nemzetgyűlést, ahol a nép dolgait msgvitathatják s egyházi és világi képviselőiket megválaszthatják. Célul tűzi ki orosz metropólia és egy máramaro3Í orosz püspökség létrehozását. 4. Az orosz 24 OL, Absz. Lt. 1850. D-76. No. 1394. 25 OL, Absz. Lt. 1850. D-76. No. 1394/367. 26 OL, Absz. Lt. 1850. D-76. No. 205. 27 Szabad György: Forradalom ós kiegyezés válaszútján (1860—61). Bp., 1967. 28 Rede des ungarischen Landtagsabgeordneten Adolf Ritter von Dobrzansky in der Andressangelegenheit. Wien, 1861. "Несколько словъ о желашяхь угорско-русскаго народа. Въ В-Ьднъ, 1861. 30 OL, К-2, 1865 — 68. No. 100; Bacsinszky Tivadar: Orosz—ruszin kapcsolatok a XIX. sz. közepén. Ungvár, 1942; Kárpáti Hírnök, 1861. szept. 26.
