Századok – 1974
Közlemények - Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban 1110/V-VI
1132 MANN MIKLÓS A centralisták meg vamiak arról győződve, hogy rövid időn belül sikerül törvényes úton elérni a nemesség adómentességének megszűnését,84 amit annál inkább is kívánnak, mivel a fennálló állapotokat egyáltalán nem tartják megfelelőnek.9 5 Az örökösödési jog megreformálása, az ősiség eltörlése, a nemesi adómentesség megszüntetése mellett ugyanakkor Trefort az angol önkormányzati rendszert tekinti példaképnek, s igyekszik megnyugtatni a nemességet — amelynek érdekében kívánja a hitelintézetet is létesíteni —, hogy osztályuk „a képviseleti rendszer mellett sem fog az életből elenyészni, sőt hogy akkor is nagy befolyása leend a politicai életre".96 Trefort álláspontja a nemességgel kapcsolatban már csak azért sem meglepő, mivel ugyanő határozottan elveti a polgári állam köztársasági formáját, és világosan az alkotmányos monarchia mellett tesz hitet.9 7 Trefort — egyetértve a többi centralistával — a polgári átalakulást, a tőkés Magyarország kifejlődését mindvégig a Habsburg-összmonarchia keretében képzeli el, amiben szerepet játszhatott a félelem is a cári hatalom terjeszkedésétől és a pánszlávizmustól.9 8 Ez, az Ausztriával kapcsolatos elgondolása szintén szerepet fog játszani abban, hogy társaihoz hasonlóan, ő is talaj nélkül marad 1848 őszén, s addigi felemás politikai koncepciójuk a kényszerű emigrálásba torkollik. * A centralisták elgondolása szerint az ipari fejlődés a leghatékonyabb eszköz a néptömegek anyagi és erkölcsi helyzetének megjavítására. Éppen ezért reformok segítségével igyekeznek a feudális maradványokat eltüntetni a tőkés, iparosult, polgári Magyarország fejlődésének útjából: a feudalizmus válságából kivezető utat az ipari fejlődés szabadságának biztosításában keresik. Nem véletlen tehát, hogy Trefort — aki 1840-ben „Az anyagi érdekekről" írt tanulmányában már elkötelezte magát e nézet mellett — a Pesti Hírlapban több cikkben is kifejti véleményét az iparosítás szükségessége, a gyáripar fontossága mellett. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy e nézetek nem jelentettek sajátlagosan centralista koncepciót, hanem találkoznak Kossuthék elgondolásával, az ő befolyásuk alatt álló iparpártoló szervezetek koncepciójával. Ha a kiindulási alap más is volt — s ez elsősorban a Kossuthék és a centralisták között társadalmi bázisukban fennálló különbségekkel magyarázható —, Treforték is eljutnak 1845-re a függetlenség kérdéséhez; az ipari fejlődéssel kapcsolatos álláspontjuk a kossuthi koncepció támogatásáról tanúskodik. Trefort a gyáripart olyan tényezőnek tekinti, „mellyet korunk irányánál fogva egy európai nemzet sem nélkülözhet a nélkül, hogy kifejlődéséről lemondjon — a nélkül, hogy nemzeti létét s szabad institutiot ne veszélyeztesse".99 A gyáripar fontosságát igazolja azzal is, hogy a belkereskedelem csak 94 „. . . csak egy-két országgyűlés szükséges s a politikai jogok egyedurasága s a nemesség adómentessége meg fog szűnni." Trefort : A nemesség. PH, 1845. márc. 9. 95 ,,. . . a jelen állapot, hol az ország legsürgetősb szükségeit fedezni nem tudjuk, nem akarjuk, — hol a legszegényebb osztály minden terheket visel, valóban émelygős." Trefort: Indirect adó. PH, 1845. jan. 12. 96 Trefort: Irányunk. PH, 1845. aug. 17.; Sőtér: i. m. 123. 97 „Mi e rendszer — azaz, az alkotmányos monarchia emberei vagyunk." — „Európában a szabadságot jelenleg csak az alkotmányos monarchia biztosíthatja . . ." Trefort: A legújabb történetek (Louis Blanc: Histoire de dix ans. 1830—1840 ismertetése) PH 1845. márc. 2.: Sôtér: i. m. 126. 98 „Ausztriának fegyverkezve kell lennie, hogy ha netalán az orosz a franciával szövetkeznék, a többi, hazáért s függetlenségért küzdő népek középpontja lehessen, hogy a magyar nemzetiséget s azzal lényegesen összeforrt alkotmányos életet a szláv elemnek Európában varázslag növő befolyása s hatalma ellen védhesse. "Trefort: A birhatási jogról Magyarországban. Kisebb dolgozatok 181; Sőtér: i. m. 126—127. 99 Trefort : Ipar. I. PH, 1845. júl. 29. 511. sz.
