Századok – 1974
Közlemények - Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban 1110/V-VI
1118 MANN MIKLÓS jelenik meg Eötvös József „Szegénység Irlandban" c. nagy tanulmánya, amely az írek nyomoi ának vizsgálatán keresztül a magyar reformkor főbb politikai problémáira is rámutat. A folyóirat II. kötetében jelenik meg Eötvösnek a zsidók emancipációjáról szóló szép, emberbaráti, felvilágosult tanulmánya. Közgazdasági tanulmányai Trefort Ágoston a Budapesti Szemlében több nagylélekzetű közgazdasági tanulmánnyal jelentkezik. A harmincas évek végén érdeklődése — jelentős részben utazásának s olvasmányainak hatására — a nemzetgazdaságtan felé fordul. Rövid idő alatt eléri, hogy kortársai e téren őt tartják az egyik legfelkészültebb szakembernek. Bizonyos, hogy a nemzetgazdasági tudomány akkori irodalmát teljes mértékben ismeri. Nagy nyelvtudását felhasználva feldolgozza a nyugati szakirodalmat, megismerkedik az utópisták írásaival is. Beksics Gusztáv is kiemeli a centralistákról írt munkájában, hogy Trefort képviselte közöttük a „gazdasági szakot", s cikkeivel, tanulmányaival olyan szakértelmet bizonyított, amely azon korban Magyarországon méltó feltűnést kelthetett.32 Közgazdasági jellegű tanulmányainak sorozatát „Az anyagi érdekekről" című értekezése nyitja meg, amely a Budapesti Szemle 1840. évi kötetében jelenik meg.83 Munkája első részében bemutatja a kapitalizmus nemzetközi előretörését.3 4 Lelkesen ír ő is — Széchenyi, Bölöni Farkas és Tocqueville nyomán — az Egyesült Államokról, amelynek „polgárai az Atlanticum s Csendes-tenger közti mórhetetlen téren a természettel küzdenek, erdőket irtván, utakat szabván, a földet termővé, a folyókat hajózhatóvá tevén. . . Az egész amerikai élet a kereskedésben s az iparban nyilatkozik leginkább. Új vidékek művelése, új városok alapítása, vasutak s csatornák a közfigyelem támaszpontjai. . .',35 A nyugat-európai országok fejlődésében szintén az anyagi érdekek dominálnak; Németországgal kapcsolatban kiemeli a „vámegyesületet". Hangsúlyozza, hogy „gőzösök, vasutak, részvényes társaságok itt szintén honosak. A Dunát a Rajnával öszszekötő csatornát már ássák."3 6 E tanulmányban kifejtett véleményének tanúsága szerint Trefort boldog, problémamentes jövőről álmodik: „Az élő, az anyagi érdekek kifejlésót előmozdító nemzedék kedélyeiben lévő forrongás, nyugtalanság s elégedetlenség nem egyéb, mint vágy más, szellemileg erősebb, s a jelenleginél felsőbb állapot után, melyet csak az anyagi érdekek teljes kifejlóse fog előhozni. . ." Megítélése szerint „az anyagi érdekek kifejlóse a közboldogság s haladásnak föltótele. . ." s ebből következik, hogy alaptalan az a félelem, miszerint „az anyagi érdekek a szellemieket letiporják".37 Trefort írása azt bizonyítja, hogy a fiatal centralista igen biztatónak látja — a kapitalista Európa eredményeinek felvázolása alapján — a jövendőt. Úgy véli, hogy az ipar 32 Beksics Gusztáv: A magyar doctrinairek. Bp., 1882. 94. 33 Újból kiadva: Trefort Ágoston: Kisebb dolgozatok. 136 — 164. 31 Vö.: Sôtér: i. m. 118 — 119; Fenyő István egyik tanulmányában a centralisták folyóiratkezdeményezéseit vizsgálva azt hangsúlyozza, hogy Trefort a Budapesti Szemlében publikált tanulmányaiban „a polgárosodást, az anyagi érdekek előretörését először igazolja széles európai horizontok közt a magyar irodalomban, s először adja idehaza — ha egyoldalúan is — a kapitalizmus vázlatos anatómiáját". Fenyő István: A marxista Eötvös-kutatás új eredményei és feladatai. 200. 35 Kisebb dolgozatok 137. 36 „Angolhon az ipar tekintetében az amerikai szövetséghez hasonló, az anyagi érdekek itten szinte az előszínen állanak . . . Hollandia maga csaknem kizárólag anyagi érdekeknek él. . ." Uo. 138-139. 37 Uo. 142-143.
