Századok – 1974
Tanulmányok - Duczynska Ilona: Theodor Körner és a katonapolitikai vita a Schutzbund kérdésében (1927–1933) 91/I
114 DUCZYNSKA II.ONA És valóban, az atomegyensúly korszakában az ,,eleve való számolás" egy rádioaktív bolygóval és egy zoon politikon nélküli politikai állapottal visszatartóan hat a háborúra, annak abszolút, absztrakt, de keresztülvihető formájára. Az atomegyensúly iszonyatos fedele alatt korunkban sok hosszantartó felszabadító — és elnyomó — háború zajlik, többé-kevésbé konvencionális fegyverekkel viselt nem konvencionális háborúk. A Clausewitz-féle elemzésben az igazi élet valószínűségei kerülnek a végső és feltétlen fogalmak helyére. „A keresett ismeretlen: a várható események, a valóság tényein alapulnak majd." (Das wirklich Vorhandene soll die Daten abgeben für das Unbekannte, zu Erwartende, was gefunden werden soll.)52 Az ellenfél jellegéből, berendezéseiből, politikai állapotaiból kell a valószínűség törvényei alapján a másik fél ténykedéseire következtetni és a saját ténykedés felett dönteni. ,,Ha a valószínűségszámításra épülő egész szemléletünk adott személyekből és viszonyokból indul ki, a politikai cél mint eredendő indítóok nagyon is jelentékeny tényező ennél a számításnál." (Ist aber die ganze Betrachtung eine Wahrscheinlichkeitsrechnung, aus bestimmten Personen und Verhältnissen hervorgehend, so muss der politische Zweck als das ursprüngliche Motiv ein sehr wesentlicher Faktor in diesem Produkt werden.) A kitűzött célnak fog ez mértékül szolgálni és az erőfeszítéseknek, melyek szükségesek a cél eléréséhez. De mivel a valóságban és nem puszta fogalmak között mozgunk, ,,a politikai cél csak a tömegekre gyakorolt hatásánál fogva lehet mértékadó" (wird der politische Zweck nur dann als ein solches Mass gelten, wenn wir ihn uns in Einwirkung auf die Massen denken, die er bewegen soll).53 Amikor Clausewitz megállapítja, hogy a háborút politikai okok idézik elő, hogy eszköznek kell felfogni, mellyel majd politikai célokat lehet elérni, hogy objektív természeténél fogva valószínűségszámítás — mégis helyt ad a háború szubjektív jellegének, a szerencse játékának, még akkor is, ha ez csak egyik sajátossága a ,.komoly célt szolgáló komoly eszköznek" (des ernsten Mittels für einen ernsten Zweck).54 A véletlen, melynek szerepe a háborúban egyáltalán nem csekély, az esetlegesnek megadja a helyét a háborúban. A háborús ténykedés lényege a veszély és a veszélyben a legnemesebb lelkierő a bátorság. A bátorság megfér az eszes számítással, annak ellenére, hogy más természetű fogalmak és a lélek más-más részére tartoznak. Bizakodás a szerencsében, a merészség, a vakmerőség valójában a bátorság különböző megnyilvánulásai „és valamennyinek éltető eleme a véletlen" (und alle diese Richtungen der Seele suchen das Ungefähr, weil es ihr Element ist).55 „Bár értelmünk a világosság és a bizonyosság felé törekszik, gyakran vonzódunk az ismeretlen felé is. Ahelyett, hogy a filozófiai vizsgálódás és a logikai következtetés szűk ösvényén törnénk ismeretlen területek felé, ahol szellemünk idegennek és elhagyottnak érzi magát, szívesebben kalandozik képzeletünk a véletlen és a szerencse honában . . . „Vajon cserben hagyja-e ilyenkor az elmélet, hogy kevélyen a maga útját járva mindig érvényes következtetések és csalhatatlan szabályok után 52 Uo. 10. szakasz, 45 (24). 53 Uo. Id. a 48. megjegyzést. 54 Uo. 23. szakasz, 54 (33). 55 Uo. 21. szakasz, 63 (31 — 32).
