Századok – 1974
Tanulmányok - Duczynska Ilona: Theodor Körner és a katonapolitikai vita a Schutzbund kérdésében (1927–1933) 91/I
112 DUCZYNSKA II.ONA mányok, dolgozatok, emlékiratok, melyeket azért írt, hogy meggyőzzön, oktasson, felvilágosítson, figyelmeztessen, sőt mi több, könyörögjön, hogy hallgassanak a szavára. Egyesek a Párt és a Schutzbund-,.establishment" irgalmat nem ismerő kritikáját tartalmazzák, mások saját gondolatainak tisztázását szolgálják. írásaiból a nagyképzettségű katona kétségbeesett előrelátása tűnik ki, akinek Clausewitz, Engels és Lenin voltak a tanítómesterei. Ezek az írások pontosak a legkisebb részletekig; haragosan, lendülettel írta őket, mintha ütközetben kapásból verekedne. Fésületlenek. Példát, bizonyítékot onnan vesz, ahol éppen talál, előítéletet nem ismer. Bárkihez fordultak is ezek a lángoló írások, végeredményben megtalálták az utat ahhoz, akire a dolog természeténél fogva mindez tartozott; Otto Bauer-hez, mert a többi címzett ezekkel a kényelmetlen küldeményekkel úgyse tudott mit kezdeni. És így, mintegy a sors iróniája és mélyebb értelme, hogy ezek az írások azután megmaradtak. Otto Bauer számára a konspiráció legfőbb törvény volt — absolutum. A Schutzbund Negyedik Országos Konferenciáján, amikor beszámolójában annak szükségességét igazolta, hogy az Arsenal-beli fegyverek ügyéről hallgatni kell, ezt éppen a konspiráció nevében tette, a szavakat lassan, halk hangon, szótagról-szótagra a terembe belesuttogva. Igen hatásos volt. Ennek ellenére a konspiráció minden szabályának megsértésével Otto Bauer Theodor Korner írásait saját lakásán tartotta. Talán mint valami viszontbiztosítást saját lelkiismeretével szemben? Mint ultima ratio-t'1. Emellett szólna az a tény, hogy Körnert 1934. február 5-én a Wienzeile-be (a pártvezetőséghez) hívták, ahol Fritz Adler, Otto Bauer és Julius Deutsch voltak jelen; ők hárman felkérték, hogy vegye át a Schutzbund parancsnokságát, mert Schubauer, — akire a parancsnokságot február 3-án, Eifler letartózt/â/fccîiScï; után átruházták —, felmentését kérte. . . Emellett szólna Bauernek egy bizonyos későbbi telefonhívása Körnerhez, a Landstrasse-i kerületi pártszervezetbe, február 11. délelőttjén. Korner, az első dühkitörése után: „Most jöttök, amikor már minden vakvágányra futott" — a közbeeső hetet arra használta fel, hogy személyesen formáljon véleményt a bécsi kerületekben fennálló helyzetről. . ,44 Mindenképpen biztos azonban az, hogy Korner prófétikus íráskötegét az 1934. február 14-én Otto Bauer lakásán tartott házkutatás alkalmával a rendőrség megtalálta a „vaskazettában" és lefoglalta.45 így maradt meg a kortörténet számára valami, ami a jelenhez közelállóbb, mint az austromarxizmus egész gondolatkomplexuma. Szellemi fejlődésmenet: Clausewitz Korner ízig-vérig Clausewitz-iánus volt. Clausewitz alapgondolata - a háború elvontan logikai felfogásának a túlhaladása, ennek az absztrakciónak a módosítása az adott valóságban alkotja számára mind a gondolati, mind az élmény tartalmat. 44 Theodor Korner: Bemerkungen zur Broschüre Alexander Eifler — ein Soldat der Freiheit, von Julius Deutsch, 1947. Az iratot fénymásolatban E. С. Kollman profeszszor bocsátotta rendelkezésemre szíves előzékenységgel. 45 Valamennyi: A.V.A. Pr. ZI. IV.-2606/34.
