Századok – 1974
Tanulmányok - Duczynska Ilona: Theodor Körner és a katonapolitikai vita a Schutzbund kérdésében (1927–1933) 91/I
THEODOR KÖRNER ÉS A KATONAPOLITIKAI VITA 111 margó jegyzeteivel ellátott kötetet a hulladékpapír-árus, Herr Arthur Eichhorn, megtartott emlékül.36 Nem tudjuk, hogy történetesen olvasó jegyzetek voltak-e, töredékek, kéziratok, vázlatok, kinyomtatott és ki nem nyomtatott, jegyzett és nem jegyzett cikkek — gondolatok voltak-e ahogyan, margóra vetve, útrakelnek, — annyi bizonyos, hogy egy szenvedélyes, rendszeres, beható szellemiség dinamikájának voltak a tanújelei. Zúzdába mentek. Úgy mondják, „előfordul". Ami Korner politikai írásait illeti — vitairatokat a Schutzbund kérdéséhez; tanulmányokat az erőszak technikájáról, a polgárháború elméletéről — alig létezik belőlük egyéb, mint amit a sors (rendőri elkobzás folytán) megőrzött. Ez a kevés történelmi okmány azonban fájdalmasan utal a kortörténet és a modern haditudomány térképének ismeretlen, fehéren maradt foltjaira. Korner sokat írt. Írása mindig tett volt, mindig határozott célú. 1928-tól 1933-ig intő lelkiismeretként, mint a pusztába kiáltó ír. A Schutzbund „újjászervezését" 1928-ban szenvedélyesen képviselt véleménye ellen vitték keresztül. Azután, hogy a Központi Vezetőségből — mint katonai tanácsadó és a politikai vezető helyettese — 1930 tavaszán kivált,37 egész publicisztikai és oktatási tevékenysége valamint a párton belüli küzdelme arra irányul, hogy a Schutzbund-ból mégis csak a polgárháború használható eszközét teremtsék meg — ha polgárháborúra sor kerülne. Jó néhány történelmi tanulmánya készül el — az 1905-ös orosz forradalomról, a francia júliusi forradalomról, a Kapp-puccsról — melyek a katonai szakszervezet lapjának, a „Freier Soldat"-nak (Szabad Katona) négyoldalas mellékletében az „Auf Vorposten"-ben (Előőrsön) és részben a „Schutzbund"-ban jelennek meg.38 Mindig szem előtt tartva, hogy milyen tanulságokat lehet belőlük meríteni; hogyan kell és hogyan nem szabad a dolgot csinálni. A tanulmányok névtelenül jelennek meg. Korner szerzőségét párton belüli levelezése alapján bizonyíthattuk.3 9 Ezek a cikkek prózában írott tanköltemények, tanmesék — és akinek füle van, az hallja . . . De a meghallásra a hajlam bizony nem volt nagy. Minden esetre egészen jól jön, gondolta némely tagja a katonai szakszervezetnek (Militärverband) és némely Schutzbündler, hogy mégis csak van valaki, aki ilyen kérdésekkel elméletileg foglalkozik. Ám a hatóságoknak jobb volt a fülük. A „Freier Soldat"-nak azokat a számait, melyek a Kapp-puccsról szóló cikket tartalmazzák, elkobozták.40 Korner ismeretlennek maradt írásai a Pártvezetőséghez, a Párt Végrehajtó Bizottságához,4 1 Otto Bauer-hez,42 Renner-hez,4 3 — levelek, tanul-36 A Mahlerstrasse-i lakásra vonatkozólag, E. C. Kollman professzor szóbeli közlése és 1972. ápr. 19-i levele a szerzőhöz. — A köztársasági elnöki villára vonatkozólag Frau Ruth von Mayenburg 1970. aug. 25-i levele a szerzőhöz. 37 А.У.А. Pr. ZI. IV. — 2606/34. — Körner levele Otto Bauerhoz, 1930. szept. 26. 38 Der russisch —japanische Krieg 1904/6 und die Revolution 1905 az Auf Vorposten-ban (a Der Freie Soldat melléklete), 1929. febr., márc., máj. és a Der Schutzbund, 1929 május és júliusi számaiban. — Militärputsch in Berlin und seine Lehren. Auf Vorposten, 1930. ápr., máj., június. — Die Julirevolution 1830. Uo. 1930. aug. 39 Ld. a 37. jegyzetet. 40 Az elkobzási parancsot Id. A.V.A. Pr. ZI. IV. —2606/6. 41 Korner levele Seitz, Bauer, Danneberg és Deutsch-hoz, 1931. dec. 7. Alexander Eifler és társai perének aktái között a bécsi Landesgericht I. irattárában. Másolatban rendelkezésre bocsátva E. C. Kollman professzor előzékenysége révén. 42 Ld. a 37. jegyzetet. 43 A.V.A. Pr. ZI. IV,-2606/34. Körner levele Kari Rennerhez 1933. szept. 21-ről, három mellékelt dokumentummal.
