Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
1076 К (ЖОМ MIHÁLY hívja a minisztertanácsot és támogatólag előadja a kormányzó tervét. A kormány állásfoglalásáért garanciát nem vállalt.22 3 Az 5 órakor, a német ügynök Reményi-Schneller és Jurcsek miniszterek nélkül megkezdődött minisztertanács a vezérkari főnök távollétében Nádas ezredesnek, a vezérkar hadműveleti osztálya egyébként németbarát vezetőjének a katonai helyzetről adott valósághű tájékoztatása és Lakatos beszámolója alapján „hajlott" afelé, hogy a kormányzót támogassa a fegyverszünet kérésében, illetve azt egyetértőleg tudomásul vegye. Nádas ezredes tájékoztatójában a debreceni csata elvesztését körvonalazta, és kifejtette, hogy a szovjet csapatokat csak ideig-óráig lehet feltartóztatni, de nem lehet megsemmisíteni. Sőt, arra is felhívta a figyelmet, hogy a front mögött újabb szovjet páncélos hadtestek vannak felvonulóban. Az igen elhúzódott, fél 10-ig tartó minisztertanács azonban nem hozott teljesen egyértelmű határozatot a fő kérdésben, azt a közben 15-re halasztott koronatanács ülésén kívánta eldönteni. Ugyanis a vita középpontjába az került, hogy a kormányzó az országgyűlés megkérdezése nélkül köthet-e fegyverszünetet, és ha igen, akkor a kormány hogyan tesz eleget a parlamentnek tett, e kérdésre vonatkozó ígéretének. Abban a miniszterek egyetértettek, hogy ha Horthy ragaszkodik a saját hatáskörében végrehajtott fegyverszüneti tevékenységhez, ez ellen semmit nem tehetnek, de akkor a kormány azonnal le fog mondani.22 4 Ha újra megbízzák annak tagjait, úgy az már új kormány lesz, amelyet nem köt a parlamentnek tett ígéret. A miniszterelnök és az ülésen jelenlevő miniszterek — miután mindeddig Horthy még Lakatost sem tájékoztatta az előzetes feltételek aláírásáról22 5 —, abban a hiszemben, hogy még csak ezután kérik a fegyverszünetet, — megpróbáltak kidolgozni egy irányvonalat, amelyet érvényesíteni kívántak. Sőt abban is megállapodtak, hogy magát a fegyverszünet-kérést a külügyminiszter a budapesti svéd és török követtel szóban közli, és a stockholmi, valamint ankarai magyar követséget írásban utasítja, hogy kérjék fel a svéd és török kormányt a magyar fegyverszünet-kérésnek a három nagyhatalomhoz történő továbbítására. Közben a tanácskozásra behívott Vattay altábornagy ígéretei után —, hogy a kormányzó a fegyverszünet-kérést egyidejűleg feltétlenül közli a németekkel is, és hogy a megtett intézkedés következtében polgárháborútól, illetve erőszakos német támadástól, illetve annak sikerétől tartani nem kell,22 6 — a miniszterek kialakították a fegyverszünet kérésénél érvényesíteni kívánt szempontjaikat, amelyeket a nagyhatalmak elé kívántak tárni. Ezek Nagy Vilmos emlékiratai szerint a következők voltak: „A német haderőnek olymódon kell kivonulnia Magyarországról, mint ahogy ez Finnországban történt. — Magyarországot a szövetséges hadseregek együttesen szállják meg. — A rendőri szolgálatban a magyar rendészeti szervek is működjenek közre."22 7 223 Uo. 224 Uo. 225 Lakatos Géza miniszterelnöki tevékenységéről készített feljegyzésének ezen állítása hihetőnek tűnik, hiszen annak megfelelő magatartást tanúsított 14-én este, és 15-én is. 226 OL. Filmtár. 16721. 227 Nagybaczcmi Nagy Vilmos: i. m. 230 — 231. A kívánt feltételeket illetően hasonló kutatási eredményre jutott Macartney : i. m. 345.
