Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
IIORTIIY KÍSÉRLETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA (II. RÉSZ) 1077 A fejetlenség és összehangolatlanság jellemző példája, hogy 15-én délután ennek a döntésnek megfelelően a három szövetséges nagyhatalomnak még mindig a fenti hiedelem és tájékozatlanság alapján valóban elküldték a kérést. Ennek a pontjai azonban nem egyeznek meg a fentikkel mindenben. A hivatalos írásbeli fegyverszüneti kérés mellett, külön aide-mémoire-ben kifejtett és Ankarában az USA nagykövetének átadott kérés pontjai a következők: ,,A magyar királyi kormány a következő kéréseket intézi a szövetséges hatalmakhoz: 1. Magyarországnak a szövetséges hatalmak által való megszállását az ország stratégiai jelentőségű helyeire korlátozzák, 2. a Magyarországgal szomszédos országok, vagyis Románia, Jugoszlávia és Szlovákia ne vegyenek részt az ország megszállásában az esetleges súrlódások elkerülése végett, 3. Magyarország közigazgatása magyar hatóságok révén folytatódhasson, 4. a biztonság és közrend biztosítására hivatott magyar hatóságok továbbra is elláthassák funkcióikat és 5. megfelelő időt kell adni a német csapatoknak, hogy Magyarországról kivonuljanak."22 8 Tiszteletre méltó lehetett volna az a kitartó szívósság, amellyel Horthy környezete és a kormány újra és újra megpróbálta elgondolását elfogadtatni a győztes hatalmakkal az érintkezésfelvételek és tárgyalások során, ha azok valóban a nép, a magyar nemzet tényleges életérdekeit szolgálták volna. Sajnos azonban erről egyáltalán nincs szó, mert pl. az előző pontokban is, bármely variációját nézzük, nincs egy sem, amely ne uralkodó-rendszerük belső tartóoszlopaival együtt való átmentését, és annak külső katonai s politikai biztosítását szolgálná, vagy irreálisan és a magyarság életérdekei ellen szólóan ne a német fasiszta csapatok szabad elvonulását kérné. A nemzeti érdekek felismerése és azok kifejezése hiányában azonban ezt a kísérletet sem tekinthetjük egyébnek, mint a horthysta fejetlenség és tervszerűtlenség talaján kialakult, csak kétségbeesetten kapkodó, ésszerűtlen rendszer mentésnek. A három nagyhatalom is érthetetlennek tartotta ezt a lépést, miután már Moszkvában a fegyverszüneti egyezmény megszületett. Ezért, nem tudva vele mit kezdeni, nem vette figyelembe, vagyis soha sem reagáltak rá !229 A 14-én tartott kormányülés után a kormányzó fogadta a miniszterelnököt és megmutatta neki másnapi, Ambrózy Gyula által fogalmazott kiáltványa tervezett szövegét. Lakatos elfogadta a szöveget, de két lényeges észrevétele volt. Mégpedig a „fegyverszünetet kötöttem" kifejezés elé az „előzetes" szót javasolta, és kérte „a németekkel a mai naptól kezdve Magyarország hadbalevőnek tekinti magát" mondat kihagyását.23 0 Ez meg is felelt a miniszterelnök ismereteinek és a kormány által elfoglalt álláspontoknak, de nem felelt még a valóságnak. Horthy beleegyezett a változtatásokba, az elsőbe talán azért, mert az előzetes feltételek lényegét még mindig nem értette, a második pedig szíve szerinti észrevétel volt. A kormány bizonytalankodására és jelzett kikötésére felfigyelve, szükségesnek látszott egy arra alkalmas személyt előkészíteni, hogy másnap kéznél 228 Foreign Relations... Id. dok. 1944. III. köt. 914-915. Steinhardt ankarai USA nagykövet 1944. okt. 18-i jelentése a külügyminiszternek. 229 Uo. 921. Az USA ügyvezető külügyminisztere 1944. okt. 25-i sürgönye a londoni és a moszkvai nagykövetnek. 230 BM. Areh. Szálasi-per jegyzőkönyve. Lakatos Géza vallomása és OL. Filmtár. 16721. Lakatos Géza feljegyzése arról, hogy 14-én látta a proklamáció szövegét. Több visszaemlékezés (pl. Hennyey Gusztáv és Bárczy István) tagadja ezt a tényt, nemcsak magukra — ez megfelel a tényeknek —, hanem Lakatosra vonatkozóan is. Ambrózy Gyulára vonatkozóan lásd: HIL. Békeelőkészítő. III. doboz. АД1/16. Vattay vallomása 25.
