Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
HORTHY KÍSÉRLETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA (II. RÉSZ) 1075 Ez az egyre több részletében ismertté váló német és nyilas készülődés lehetett tehát a döntő oka annak, hogy a kormányzó a fegyverszünet bejelentését 15-ére hozta előre. Ehhez azonban hozzájárulhatott az a körülmény is, hogy a későbbre gondolt átállás alapos, átgondolt, konkrét és részletes terve sem készült el, és a szövetségesekkel sem hangolták azt jól össze. Talán az előzetes feltételek végrehajtásának előkészítését Faraghóék útján sürgető szovjet fellépéseknek is lehetett ilyen irányú hatása Horthyékra. Azok azonban magát a cselekvést ösztönözték, nem pedig az elhamarkodott lépések megtételét ! Mindezek hatására az október 14-én reggelre elhatározott tervnek megfelelően, annak végrehajtását előkészítendő, a katonai kérdéseket már 14-én délelőtt meg is tárgyalta tábornokaival a kormányzó. A megbeszélésre magához kérte Vattay Antalt, Lázár Károly testőrtábornokot, Aggteleky Béla altábornagyot, akit az elhurcolt Bakay Szilárd helyére a budapesti hadtest élére állított, majd Farkas Ferenc altábornagyot, aki az 1. hadseregtől Budapestre rendelt hadtest parancsnoka volt. A megbeszélések során meghatározták a katonai feladatokat. E szerint a Várat Lázár tábornok fogja védeni, a pesti hídfő és a beérkező csapatok parancsnoka Farkas tábornok lesz, és az I. hadtest valamint a folyamőrség felett Aggteleky tábornok rendelkezik.221 Ezzel Horthy a katonai előkészítést befejezte. A politikai kérdések gyors elintézését a kormánnyal Ambrózy Gyula, a kormányzó politikai irodájának a vezetője kezdte meg. Még délelőtt jelentkezett Horthy megbízásából Lakatos miniszterelnöknél, hogy vele az új tervet megbeszélje. Csak délután fél kettőkor tudtak azonban tárgyalni. Ekkor Ambrózy elmondta, hogy a kormányzó ,,a katonai helyzetet fegyverszünet kérésére elérkezettnek látja, — írta a megbeszélésről Lakatos Géza (kiemelés — K. M.). Előadása szerint a terv az volt, hogy még aznap este 7 órára koronatanácsot hív egybe (a kormányzó —K. M.), amelyen elhatározását elő fogja adni. Feladatom szerinte az, hogy a kormány tagjaival megvitassam előzetesen, éspedig olyan formán, hogy a kormány álláspontja lehetőleg fedje a kormányzó úr álláspontját."22 2 Lakatos a rá kirótt szerepet nem vállalta teljes egészében. Ugyanis ellenezte, végzetesnek és elhamarkodottnak tartotta Horthy lépését, „mert — mint ahogyan a kormányzó úrnak is több ízben kifejtettem —, abból fegyverszünet amúgy sem lesz, hiszen a német beavatkozás ezt nem fogja tétlenül nézni, ... a kormányt és az államvezetést elsöpri, szélsőjobboldali kormányt ültet a helyébe ..." Ezért csak arra vállalkozott, hogy délután 5 órára össze-221 BM. Arch. A Szálasi-per jegyzőkönyve. Lázár Károly vallomása. Idézi: többek között Rozsnyói Á.: i. m. 876. 222 OL. Filmtár. 16721. Lakatos Géza vezérezredes 1944. okt. 28-i fejlegyzéee. Megjelent Gosztonyi Péter közlésében „Lakatos Géza beszámolója miniszterelnöki tevékenységéről" címmel. Űj Látóhatár, 1970. 6. sz. nov. 16. 440—458. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy csak fegyverszünet kérésről van szó, nem pedig az előzetes fegyverszünet megkötéséről. Nagybaczoni Nagy Vilmos 1947-ben kiadott visszaemlékezése is ezt tartalmazza (i. m. 228). Bár Rozsnyói Ágnes (i. m. 876) és Juhász Gyula (Magyarország külpolitikája. Bp. Kossuth 1969. 344) azt írják, hogy Ambrózy arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy a kormányzó „elérkezettnek látja az időt a fegyverszünet proklamálására," ez nem bizonyítható. Egyébként is logikailag és ténybelileg is ellentmond ennek Rozsnyói Ágnes azon következő mondatának az állítása, illetve tényelismerése, hogy Lakatos Géza nem is tudott arról, miszerint 11-én már alá is írták az előzetes fegyverszünetet. Lakatos számára tehát nem a már meglevő fegyverszünet kihirdetése a logikus, hanem a „kérés", amiről ő ír és nagybaczoni Nagy Vilmos is írt a fent megadott helyeken.
