Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - II. rész 1062/V
1072 KOROM MIHÁLY Ennek a megállapodásnak megfelelően készült a Kommunista Párt és a Magyar Front is az antifasiszta erők, elsőrorban a munkásság október 17—18-i mozgósítására. A párt illegális nyomdája ennek megfelelően 15-én külön röplapot készített, amelyet másnap kívántak terjeszteni.21 0 A röplap az október 17-én kezdődő általános sztrájk előkészítésére és munkásmilíciák alakítására szólítja fel a főváros dolgozóit.21 1 A röpiratot terjeszteni illetve az egész előkészítő munkát továbbfolytatni azonban az október 15—16-i események miatt már nem lehetett. Az eredeti átállási elképzelések 14-én, Horthy által minden előkészítés nélkül történt megváltoztatása volt az egyik legfőbb oka, hogy az ellenállási mozgalommal határozottabb és gyümölcsözőbb együttműködés nem jöhetett létre az átállás elősegítésére. Ezek mellett lényeges szerepe van annak is, hogy a kialakult kapcsolat is a kormányzó részéről nagyon bizonytalanul, kényszeredetten jött létre és gyenge egyezségen nyugodott. Ha a kormányzó kezdett is beletörődni az elkerülhetetlenbe és hajlandóságot mutatott a Magyar Front követeléseinek elfogadására, végül is itt sem tette meg a döntő és elhatározó lépést, amelyet volt külügyminisztere, a Tildyvel, Szakasitssal és közvetítők útján Rajkkal folytatott tárgyalásokon tett ígéreteire utalva, így fogalmazott meg: „azonban az utolsó pillanatban elutasította (Horthy — K. M.) egy baloldali kormány kinevezését."21 2 Ezeket a főbb intézkedéseket kísérelték meg végrehajtani Horthyék 1944. október 14-ig, amikor a másik oldalról, a nyilas-német részről elindított ellenintézkedések hatására a kormányzó megváltoztatta az eredeti elképzelést és arra az elhatározásra jutott, hogy aznap délelőtt katonai, délután és este pedig politikai (kormány és koronatanács) szinten előkészíti és másnap, 15-én nyilvánosságra hozza Magyarország elszakadását Németországtól. Az elhatározás idejére vonatkozólag sem a rendelkezésre álló dokumentumokban, sem a visszaemlékezésekben nincs ellentmondás. Azt valamennyi 14-ére, közelebbről nézve pedig a reggeli, a koradélelőtti órákra teszi, vagy ez következik belőlük. Maga a kormányzó például ezt írta: „Október 14-én elhatároztam, hogy a következő napon, vasárnapon, a küszöbön álló fegyverszünetet rádióban hozom a nemzet tudomására."21 3 Annál nagyobb az eltérés viszont Horthy fenti határozata meghozatalának indokait illetően. Elsősorban a volt kormányzó az, aki visszaemlékezése írásakor szovjetellenes érzületének engedve, e kérdésben is elferdítette, meghamisította a tényeket. Azt állítja, hogy az általa a fegyverszünet hatálybelépésére javasolt október 20-i dátummal szemben „a szovjetnek azonban sürgős volt a dolog, mert az amerikaiak tiltakoztak az ellen, hogy Moszkvában, ahol Churchill és Eden is éppen jelen volt, nélkülük folytassanak tárgyalást Magyarországgal. A szovjet tehát befejezett tényeket akart teremteni." Ebből az következnék, mintha ezért adta volna meg a 14—15-e közötti éjjel Budapestre érkező rádió sürgönyben ultimátumként a szovjet főparancsnokság a magyar válaszadás és cselekvés határidejéül október 16. napjának reggel 8 óráját. Horthy csak ezek leszögezése 210 PI. Arch. H-i. Ikladi Lajosné, Rákosi Éva visszaemlékezése. 211 A röplap megjelent: Harsányi János: Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen. 523-624. 212 Hennyey G. : Magyar erőfeszítések ... 39. old. 60. sz. lábjegyzet. 213 Horthy: i. m. 270.
