Századok – 1974
Tanulmányok - Váczy Péter: A frank háború és az avar nép 1041/V-VI
1064 V.ÍCZY PÉTER könyvírók avar erődítményeket jeleznek a Kamp dunai torkolatánál, valamint a Bécsi erdőben iuxta Comagenos civitatem, azaz a mai Tulln városánál.49 Tulln azonban a Große Tulln torkolatánál fekszik, a folyó jobb partján, ezért nagyon valószínű, hogy az avar erődítmények ennek a folyónak medréhez igazodtak és ekként kúsztak föl a Bécsi erdő tetejéig.50 A frankok viszont az avar védvonallal szemben a Traisen folyó bal partját erősítették meg várak sorával.51 49 Ann. regni Francorum a. 791, ed. Fr. Kurze 88: de australi vero parte Danubii ad Cumeoberg, de alia vero ripa in loco, qui dicitur Camp. A frankok két hadoszlopa e két helyen ütközött az avar védrendszerbe. A Bécsi erdőben (Cumeoberg) felépített avar erődítés helyét az Évkönyvek átdolgozója még pontosabban határozza meg: una super Cambum fluvium, altera iuocta Comagenos civitatem in monte Cumeoberg (Ann. q. d. Einhardi a. 791, ed. Fr. Kurze 89). Comagenis a római hajóhad egyik dunai állomáshelye volt, s ma Tulln városával azonos (O. Pascher: Römische Siedlungen und Straßen im Limesgebiet zwischen Enns und Leitha, Wien 1949, 163 kk.). Vagyis az erődvonal dunai hídfőállását Tullrmál kell keresnünk. A hajdani római út eltért a maitól, Murstetten ment át és közvetlenül Tullnnál érte el a Duna-parti utat. A frankok a parti úton vonultak fel, s így valóban Tullnnál kerültek szembe az avarok útelzáró akadályával. Ez persze nem zárja ki egy második, sőt egy harmadik erődvonal létét (H. Mitscha-Märheim : Gab es Awarenringe in Niederösterreich Î : Jahrb. f. Landeskunde von Niederösterreich XXVII, 1938, 28 St. Andrä helységnél). Nem véletlen, hogy a Bécsi erdő Karoling kori neve éppen a két legfontosabb út mentén maradt fenn mint helység-, illetve hegynév (Kumenberg, Kaumberg). A Wiener Wald elnevezés nem régibb a XIV. sz. elejénél (1324: A. Maidhof: Die Passauer Urbare I, 1933, 449, 178). Vö. H. Koller: Der „mons Comagenus" (Mitteilungen des Inst. f. österr. Geschichtsforschung LXXI, 1963, 237 kk.). 50 Az avar és a magyar védmíivek vonalát a helynévanyag és a leletkörülmények figyelembe vételével R. Büttner rajzolta meg „Befestigungsanlagen im Wienerwald um die Jahrtausendwende" c. tanulmányában (österr. Akad. d. Wiss. Phil.-Hist. Kl. Anzeiger 93. évf. 1956, Wien, 1957, 320 — 344). Sajnálatos, hogy az Ann. q. d. Einhardi helyhatározó adatára nem lett figyelmes, különben nem írná: „Damals (um 700) mag der Hauptkamm des Wienerwaldes befestigt worden sein, während das westlich anschließende Gebiet bis zur Enns nur als Vorfeld des awarischen Reiches anzusehen ist" (uo. 323). Az avar gyepüvonal a Große Tullnt forrásától kezdve kísérte végig, mégpedig a folyó jobb partján, ezzel szemben az általa megállapított erődítésvonal csak Buchbergig igazodott a Große Tulln folyó völgyéhez, onnan jobb felé elkanyarodott és a Bécsi Erdő nyugati oldalán haladt a Dunához, melyet Greifenstein váránál ért el. A Bécsi erdő vonalát nem az avarok, hanem a magyarok erősítették meg Géza fejedelem uralma kezdetén, talán éppen a quedlinburgi egyezség (973) értelmében. Trónralépte előtt csak a Traisen folyóig terjedő „senki földje" esett a megújuló német birodalom hatalmi körzetébe (M. Heuwieser : Die Trad. Passau nr. 92 Adalbert püspökutódjával 971 óta találkozunk; 972: MG DD Ottó I. nr. 423 és DD Ottó II nr. 27), viszont 985 — 991 közt elismerik a passaui egyház jogát a Bécsi erdő gerincéig (usque in cacumen montis Comageni et ita usque ad Hangintenstein : M. Heuwieser : Die Trad. Passau nr. 92; tized jog inter Anesum fluvium et Comagenum montem: M. Heuwieser : Die Trad. Pass. nr. 93. Az előforduló Hangintenstein ma Greifensteiner Sporn). Az új magyar védvonalnak megfelelően a Duna északi oldalán is meghátrált a magyarság és az új védműveket Stockerautól valamivel nyugatra építette fel (ultra Danubium usque ad Marevinos termines . . . usque ad Mochinle. Ez utóbbi K. Lechner szerint a mai Zögersdorfnak, Stockerautól nyugatra, felel meg. 985 — 991: M. Heuwieser : Die Trad. Passau nr. 92). Feltehető, hogy a magyar védvonal — miként az avar — eredetileg Tullnnál kezdődött. E kérdésekről I. Zibermayr: Noricum, 1956, 373 kk.; K. Lechner: Urgeschichtliche Bodendenkmäler in mittelalterlichen Urkunden (Mitteilungen d. Inst. f. österr. Geschichtsforschung LX, 1952, 97 kk); ua. : Die territoriale Entwicklung von Mark und Herzogtum Österreich (Unsere Heimat XXIV, 1953, 35 — 46). A Bécsi erdő gerincén húzódó erődlánc már azért sem lehet avar, mert a St. Andrä helységnél előkerült leletek csak a X—XI. századból származnak (H. Mitscha-Märheim : i. m. 1938, 28). 51 A Traisen partján létesített erődvonal jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint az a körülmény, hogy az egész IX. század folyamán megerősítésén fáradoztak. A legismertebb várak a dunai átkelést ellenőrző Traisenburg, a székhely Mauternt védelmező Hollenburg, a Perschling völgy kapujában emelt Herzogenburg, a Gölsen- és a
