Századok – 1974
Tanulmányok - Váczy Péter: A frank háború és az avar nép 1041/V-VI
A FRANK HÁBORÚ ÉS AZ AVAR NÉP 10 бб pin magát a kagánt óhajtotta megadásra bírni. Ezért kellett a nagy sereg. De a frankok ahelyett, hogy csatára készültek volna, megerősített tábort vertek a Duna partján, mely a tudun országát a kagán részétől elválasztotta. Ugyanis Pippin hosszadalmas tárgyalásokba kezdett a kagánnal, s a hatalmas frank seregnek tulajdonképpen csak az a feladat jutott, hogy félelmet keltsen az avarokban. így aztán a fegyveres összecsapás el is maradt. A megegyezés értelmében Pippin zavartalanul átkelt a folyón, a kagán pedig tarkánjainak népes kíséretével eléje ment, hogy országával együtt a frankok hatalma alá adja magát. Többen az avarok közül a meghódolás helyett inkább választották a futást. Ezeket nyilván kitörő örömmel vették a frank harcosok üldözőbe, minthogy a békés megegyezés teljes tétlenségre kárhoztatta őket. Egyeseket a menekülők közül bizonyára utolértek és megöltek, vagy foglyul ejtettek, a többség azonban a Tiszán át eltűnt szemük elől. Elbeszélésünk lényege: a frankok 796 nyarán is véráldozat nélkül jutottak győzelemhez. Pippin kincsekkel megrakodva, melyeket ajándékba kapott a kagántól, cum pace — ahogy a kortárs magát kifejezi — távozott „Pannóniából".45 A frankok nem számoltak az avarok álnok és ravasz természetével, s azt hitték, győzelmük végleges.46 Pippin a megállapodás értelmében meghagyta méltóságában az önként meghódoló kagánt, s ennek következtében a tudun — csalódva a frankokban — mindjárt 796 őszén hátat fordított nekik.47 A következő évek krónikájában nincs hír a kagánról, s ezért ő róla is feltételezhető, hogy megfeledkezett a Pippinnek tett hűségnyilatkozatról. A tudun históriájában a nyugati végek őre, a kapkan sohasem szerepelt. Úgy véljük tehát, hogy ő viszont az avar ügyet sohasem árulta el, s szívós kitartással védte a határt a Dráva és Morvaország közt. 799-ben a passaui egyházmegye határait zsinat tárgyalta a Traisen folyó partján.48 Ekkor tehát a frankok már hatalmat gyakoroltak a Traisen folyónál, ami arra mutat, hogy a Dunánál birtokba vették az avar védművek előterét, az ún. „senki földjét". 791-ben a frank évhadjáratára (796) már semmiképpen. Mindaz a kines, amit Pippin még szerzett, ajándékként került hozzá (Carmen de Pippini regis victoria avarica с. 9 és с. 10 ed MG Poetae latini aevi Carolini I, 116. Vö. B. Simson: Jahrbücher II, 122—123, 124 és a jegyz.). A Frank Birodalmi Evkönyvek óvatos fogalmazása (et partem thesauri, quae remanserat) így válik érthetővé. Az Évkönyvek átdolgozója ez esetben is túloz és retorikai hatásra törekszik: a frankok — írja — a kagáni székhelyet szétrombolták, s majd minden kincsétől megfosztották. Ezért állítja, hogy az Aachenbe érkezett kincsek: spolia regni (Ann. q. d. Einhardi a. 796, ed. Fr. Kurze 99; Ann. regni Francorum, ed. Fr. Kurze 100). 45 Ann. Álamannici Cont. Murb. a. 796, ed. MG SS 148: et rex Pippinus reversus est cum pace et thesauro magno in Franciam. Más források is sok kincsről beszélnek. Lásd B. Simson: Jahrbücher II, 124. jegyz. 46 Az általánosnak mondható győzelmi hangulatra: Ann. Xantenses a. 796, ed. B. Simson 2; Ann. Maximiniani a. 796, ed. MG SS XIII 22; Ann. Iuvavenses maximi, ed. MG SS XXX/2 736. Pippint az avar birodalom szétrombolójának ünneplik: a Pippino demollita (Carmen de Pippini regis victoria avarica с. 7, ed. MG Poetae latini aevi Carolini 116). Álkvin 796 augusztusában Nagy Károlyt mint a hunok, azaz az avarok legyőzőjét magasztalja (Alcvini epistolae nr. 110 ed. MG Ер. IV 157). 47 Ann. Guelferbytani a. 796, ed. MG SS I 45: et iterum mentiti sunt Huni. Vö. B. Simson: Jahrbücher II. 133. 48 A zsinatot egy 799. évi oklevél actam-sorából ismerjük \(M. Heuwieser : Die Traditionen des Hochstifts Passau. München, 1930, nr. 46. Az oklevél új kiadása magyarázatokkal E. Trinks : Die Urkunde von 799 ( F. Juraschek és W. Jenny : Die Martinskirche in Linz. Linz, 1949 c. kiadványban 82 — 84). Vö. még M. Heuwieser : Geschichte des Bistums Passau. Passau, 1939, 131, 297 — 298. A zsinat helye ad Treisma vitatott, de a név nyilván a Traisen (Treisma) folyóra utal.
