Századok – 1974
Tanulmányok - Váczy Péter: A frank háború és az avar nép 1041/V-VI
1044 V.ÍCZY PÉTER társadalom a VIII. század végére elpuhult s fegyveres ellenállásra már képtelen lett volna. Ugyanígy nem gondolhatunk az avar nép maradéktalan kiirtására sem.10 Ezt az állítást az ismeretlen szerző csupán retorikai fogásnak szánta, hogy megmagyarázza görög olvasóinak Krum törvényeinek barbár szigorát. Feltűnő körülmény, hogy a Kijevi Évkönyvek éppen a dulëbekkel (dulëbi) kapcsolatban szólnak az avarok kegyetlenségeiről, holott az avarok, amikor kelet felől előtörtek, nem a dulëbeket, hanem az antokat találták a Dnyeper folyónál. Ebben az időben a Dnyeper és a Dnyeszter közén, az erdők felé, az antok országa terült el.11 Menandros műve egyik töredékében megjegyzi róluk, hogy a hódító avarok meg-megrohanták és nyomorgatták őket.1 2 De amint az avarok a Fekete-tenger térségéből elköltöztek a Közép-Duna-medencébe,1 3 az antok újra erőhöz jutottak és bátran szálltak szembe korábbi elnyomóikkal.1 4 Azonban a Kijevi Évkönyvek szerkesztője már semmit sem tud róluk, helyükön a tiverceket és az ulicseket említi. Az új jövevényeknek természetszerűleg nem volt, s nem is lehetett emléke az avarokról, amelyet a kijevi évkönyvíró megörökíthetett volna. Meglepő módon azt állítja, hogy az avarok szláv áldozatai távol Kijevtől a Visztulát tápláló Bug felső folyamszakaszán éltek és az évkönyv szerkesztésekor már onnan is eltűntek. Ennek a dulëb nevű népnek dél felőli szomszédai pedig a fehér horvátok voltak.15 A dulëb név — nyugati szláv alakja dúdleb — Csehország déli részén, a Vltava völgyében,16 valamint Stájerországban az Alsó-Muránál, Radkersburg 10 J. Deér: i. m. 763 — 764. Krum törvénykönyvéről G. Kazarow: Die Gesetzgebung des bulgarischen Fürsten Krum (Byzantinische Zeitschrift 16, 1907, 254—267); V. N. Zlatarski idézett bolgár nyelvű műve részletesen taglalja a kérdést (I, 283 — 287). 11 Jordanes: Getica c. 35 ed. Th. Mommsen 63. 12 Menandros, Fragm. 6 ed. C. de Boor, Excerpta de legationibus, Berolini, 1903, II. 443; ed. C. Müller, Fragmenta Historicorum Graecorum IV. Paris, 1851, 204. 13 Nagy Tibor : Az avar honfoglalás útvonalának kérdéséhez (Antiquitas Hungarica I, 1947, 56-63); A. Kollautz—H. Miyakawa: i. m. 165 kk., 165 kk. 14 602-ben avar sereg megy az önállósult antok ellen, akiket Bizánc támogat. Erről Theophylaktos Simokattes : Históriáé ed. C. de Boor, Lipsiae, 1887, 293. A bonni kiadásban a hibás rcöv "AQXOJV áll. Vö. H. W. Haussig: Theophylakts Exkurs über die skythischen Völker (Byzantion XXIII, 1963, 408). 15 Povest' ed. Lichaöev-Romanov, I. köt. 14, 21 (a. 885), 23 (a. 907), 33 (a. 944). J. Marquart (Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge, Hildesheim, 1961, első kiad. 1903, 189) szellemes megfejtése szerint a tivercek neve a Dnyesztr ókori Tvga; nevére megy vissza. A Kijevi Évkönyvek dulëb adata: Povest' ed. Lichafev-Romanov I, 14 (kétszer). A névalak: дулЪби. A népek sorában közvetlenül a horvátok után következnek. „A dulëbek a Bug mentén laknak, ahol mostanában a volynjanok (velynjanok)." A (fehér) horvátokkal együtt részt vettek Igor állítólagos 907. évi bizánci vállalkozásában (Povest' ed. Lichaíev-Romanov I, 23, a. 907). Az Évkönyvek lapjain később már nem fordulnak elő, a horvátok még a 993. évnél. Hazájuk valóban Volynia lehetett, Dlugosz ugyanis tud róluk Luckban (Hist. Pol. I 49). 16 A csehországi dulëhek emlékét fenntartották a helynevek, melyek a nyugati szláv -dl- alakot mutatják (dúlebek). A kérdés állásáról tájékoztat H. Preidel: Die Anfänge der slavischen Besiedlung Böhmens und Mährens II, Gräfelfing bei München, 1957, 56 kk. A dúdlebek csehországi szállásterületét R. Turek határozta meg 1957-ben megjelent könyvében: Die frühmittelalterlichen Stämmegebiete in Böhmen. Prága, majd a kérdést biztosabb alapon újra tárgyalta a Vznik a poöátky Slovanú c. folyóirat III. kötetében (Zemëpisné oblasti Cech v dobë hradistní, térképpel. Prága, 1960, 299 — 309). A régebbi irodalomból jól használható még K. Vogt könyve: Die Burg in Böhmen bis zum Ende des 12. Jahrhunderts, Reichenberg — Leipzig, 1938, 24 — 29. A Kijevi Évkönyvek a dulëbek hazáját Volyniába helyezik, a (fehér) horvátok szomszédságába. Ha tehát a csehországi és, tegyük hozzá, a stájer dúdlebek is a horvátok szomszédságában tűnnek fel,