Századok – 1974
Krónika - A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelemből elfogadott doktori disszertációk az 1971/72. évben (Összeáll. D. Szabó Mária) 1028/IV
KRÓNIKA 1035 sít saját népeinek körében úgy, hogy népei a helyváltoztatás ellenére is az addigi földesúr személyéhez és birtokához kötöttek maradnak. A szabad költözés szabad kondíciójú személyt kíván. Az értekezés részletesen tárgyalja a liber, hospes, iobagió illetőleg a dekrétumban rusticus és iobagio-val jelölt réteg tagjait, s megállapítja, hogy a dekrétum nem jelenti a jogilag egységes jobbágyság kialakulásának lezárulását. Szabolcsi József: A rendek mozgalma és a vajdák pártütése Erdélyben (1539 — 1541). I-II. (417 old.) A szerző a Maylád—Balassi-féle mozgalmat vizsgálja a Mohács utáni korszak fejlődésében, s megállapítja, hogy azoknak a rendi szervezkedéseknek a sorába illik, amelyek a királyoktól függetlenül keresték a kivezető utat. A szerző két Szakaszra bontja a mozgalmat: 1. a rendi szervezkedésre, amely beleütközött a királyi hatalom ellenállásába és szétbomlott, 2. a leleplezés utáni időre, amikor a megidézésre sem Balassi, sem Maylád nem jelenik meg, útjaik szétválnak. Szarvas László: A Magyar Szabadság Párt története. (79 old.) A disszertáció az 1945-ös választások utáni belpolitikai helyzetet elemzi, s vizsgálja Sulyok Dezsőnek és csoportjának a Kisgazdapárton belüli szerepét, kizárásának körülményeit, okait. Taglalja azt a kérdést, hogy a csoport hogyan alakulhatott párttá. Az 1946 október utáni helyzettel kapcsolatban megrajzolja a Kisgazdapárt további bomlását, Sulyok és pártja veszélyessé váló előretörési kísérletének bukását és a párt felszámolását. Szekeres András: Galgóczy Károly írói és közéleti munkássága. (99 old.) Az értekezés a XIX. századi iperi és mezőgazdasági statisztikai szemlélet kialakulásáról, a statisztika magánvállalkozásszerű műhelyeinek állami intézménnyé fejlődéséről ad képet, egy érdemes szakember életútjának megrajzolásával Galgóczy hat évtizedes szakírói munkásságának bemutatásával. Szőcs Sebestyén: A kormánybiztosi intézmény kialakulása 1848-ban. (184 old.) A tanulmány a kormánybiztosi rendszer kialakulását, funkcionálását tárgyalja az 1848 tavaszi első megbízásoktól szeptemberig, rövid kitekintéssel a biztosi intézmény fejlődésére az Országos Honvédelmi Bizottmány és a Szemere-kormány alatt is. Eddig kevéssé ismert részleteket tár fel a forradalmi periódusban, ill. a kezdődő önvédelmi háború vizsgált szakasza vonatkozásában. Táboros Sándor: A mezőcsáti járás történelme az 1918 —1919. években. (195 old.) A munka nyomon követi a járás két forradalom alatti történetét; jelentős része a parasztmozgalom jellegének bemutatása, valamint a forradalom alatt létrejött tanácsokról adott kép. Takó László: Louis Kossuth, Hungary's advocate, and the american response (Kossuth Lajos amerikai szereplésének visszhangja az Egyesült Államokban). (157 old.) Az értekezés Kossuth Lajos 1851 — 52. évi amerikai útjáról és fogadtatásáról készült. A,hét és fél hónapos körút jelentőségét abban látja, hogy Kossuth felkeltette az Egyesült Államok népeinek érdeklődését az európai fejlemények és hazánk iránt. A szerző a magyar kutatók által eddig nem ismert anyagokat (amerikai politikusok kongreszszusi vitáit, levelezését, az amerikai levéltárak — köztük a Külügyminisztérium — hivatalos és családi iratait) is feldolgozta munkájában, felhasználva az itthon található iratokat, köztük a Kossuth-gyűjtemény és a Pulszky-hagyaték anyagát is. Tamás István: Az üzemi demokrácia és a munkásosztály vezető szerepe. Az üzemi demokrácia helyzete két nagykanizsai gyárban. (120 old.) A szerző az üzemi demokrácia vizsgálatát a munkásosztály vezető szerepének elemzésével köti össze. Bemutatja, hogy az üzemi demokrácia a gazdasági mechanizmus bevezetését követően került reális bázisra. Megállapításait nagykanizsai dokumentumokkal bizonyítja.
