Századok – 1974

Krónika - A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelemből elfogadott doktori disszertációk az 1971/72. évben (Összeáll. D. Szabó Mária) 1028/IV

1036 KRÓNIKA Tolnay Gábor: A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása Öcsödön az 1920-as években. (156 old.) Ismerteti az 1920-as öcsödi birtokviszonyokat, a paraszti gazdálkodás jellegét, a terméseredményeket, a földreform nyomán bekövetkezett változásokat. Figyelmet szentel a házhelyek kiosztásának, a földreform során juttatott szántó- és legelő területnek. Nyomon kiséri a falu és az uradalom egész negyedszázadot betöltő permanens harcát s igyekszik a falu különböző társadalmi rétegeinek magatartását a megfelelő iratok felhasználásával dokumentálni. Tóth József: Bosznia-Hercegovina okkupálásának belpolitikai vonatkozásai. (189 о Az értekezés ismerteti, hogy milyen erők és érdekek mozgatták az okkupálás kérdésében a kormánypolitikát és kik, milyen meggondolásokból sorakoztak fel e politika támogatására. Bemutatja az Egyesült Ellenzék ill. a 48-as és Függetlenségi Párt indítókai és megnyilatkozásai közt mutatkozó eltéréseket, továbbá azokat a különbségeket is, amelyek a Függetlenségi Párt ténylegesen haladó képviselői és azok között jelentkeztek, akik a kormány bírálatát pusztán közjogi bázisról folytatták. T. Vajüqa György: A katonai előképzés története az ellenforradalmi Magyarországon (1919-1938). (132 old.) A disszertáció bemutatja, hogy a dualista rendszernek a társadalom militarizálására irányuló tendenciáit az ellenforradalmi rendszer hogyan fokozta fel, s a katonai előképzés bevezetésével hogyan emelte a hivatalos politika rangjára. Az előképzés alapja a leventeintózményről szóló törvény volt. Ennek értelmében 12 éves kortól 21 éves korig leventeköteles volt minden férfi. 1927-ben, a nemzetközi katonai ellenőrzés megszűnése után a leventeintózmény nagyobb jelentőségűvé vált, felemelték a leventeórák számát s mind nagyobb mértékben tartottak fegyveres foglalkozásokat is. Ezek a foglalkozások 1933-ban a genfi leszerelési konferencia figyelmét is felkeltették. A szerző kitér a korabeli munkásmozgalom állásfoglalására a leventeintézménnyel kapcsolatban. Varga Tibor: Pécs—Baranya történelmi fejlődésének sajátosságai 1918—1921 között. (138 old.) Az értekezés leírja a pécsi, Ш. a Baranya megyei eseményeket, a politikai viszonyok alakulását a szerb megszállástól a magyar ellenforradalmi rendszer hadseregének a bevonulásáig terjedő időszakra vonatkozóan. Helyesen ismeri fel és mutatja ki azokat a sajátosságokat, amelyek e vidéket jellemezték, eltérően az ország történeti fejlődésétől. Összehasonlítja a megye megszállt és meg nem szállt részének életét, jól érzékeltetve az országos és helyi összefüggéseket. A doktori disszertációk egy példánya az Egyetemi Könyvtárban nyert elhelyezést. D. Szabó Mária