Századok – 1974

Krónika - A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelemből elfogadott doktori disszertációk az 1971/72. évben (Összeáll. D. Szabó Mária) 1028/IV

1030 KRÓNIKA mozgalom jobbszárnyán helyezkedik el. Később a Kisgazda Pártban, majd 1938-tól a nyilas mozgalomban tevékenykedik. Az ígéretes közgazdászi tevékenység holtvágányra jutott; ez abból következett, hogy az agrárproblémát és ezen belül a szociális kérdéseket elválasztotta a demokrácia követelményeitől, s e kérdéseket a nacionalizmus, majd az irracionális fajelmélet jegyében vizsgálta. Kiss Imbe: Pásztori a feudalizmus korában. (239 old.) A disszertáció bemutatja a szórványtelepülésből a halmazfalu kialakulását, majd a falu jogi alapon történt szétválását jobbágyfaluvá (Alsó-Pásztori) és kulturális községgé (Felső-Pásztori). Tárgyalja a két falu fejlődését. Figyelmet érdemlő képet ad a szerző a falunévadásra és a családi nevek keletkezésére, a földközösségre, a XVIII. századi birtoklásra és adózásra. Adóösszeírásokat és népszámlálást vet egybe. A disszertáció gazdag levéltári forrásanyagra és szakirodalomra támaszkodik. Láng Péter: AZ agrárius mozgalom szervezeti kibontakozása és szövetkezetei a XIX. század utolsó negyedében. Az agrárius-merkantilista ellentét jelentkezése. (106 old.) Az agrárius mozgalom kialakulásának kérdéseivel foglalkozik. Vizsgálja az agrárius hitelszövetkezeti mozgalom történetét és kimutatja, hogy ez a mozgalom nemcsak az ipari tőke agrárius érdekeket sértő pozíciói, hanem a proletáriátus mozgalmai és érdekei ellen is mozgósított. A szerző színvonalasan rajzolja meg az agrárius mozgalom történeti előzményeit, az agrárius-merkantilista ellentétek kezdeteit, összefüggésben a tőkés világgazdaság értékesítési feltételeinek megváltozásával s a hazai merkantilista irányzat térhódításával. Majoros Balázs: Az 1956-os ellenforradalom története Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. (176 old.) A szerző széleskörű sajtóanyag és levéltári források alapján dolgozta fel az ellenforradalmi erők Borsod megyei és ezen belül miskolci megszerveződésének és különböző csoportjai, szervezetei (jobboldali pártok, munkástanácsok, fegyveres csoportok stb.) tevékenységének történetét. Misóczky Lajos: Gyöngyös művelődési életének fejlődési problémái a felszabadulástól 1962-ig. (146 old.) A város közoktatás-ügyének fejlődését vázolva tárgyalja az általános iskolai rendszer létrehozását, a felnőttoktatás bevezetését, a népi kollégiumok kiépülését, az iskolák államosítását, a tananyag- és tantervi reformot, a fakultatív hitoktatás megvalósítását, az úttörő mozgalom kibontakozását, a diákautonómia bevezetését, a pedagógusok szocialista szellemben történő továbbképzését stb. Széleskörű sajtó- és levéltári anyagot dolgoz fel; néhány fontos dokumentumot teljes szövegben is közöl. Nagy Gyula: Vadászattörténetünk problémái. (318 old.) A szerző áttekintést ad a magyarországi vadászat történetéről a legrégibb időktől napjainkig. A vadászatot a fogalom legteljesebb értelmében ismerteti, a természeti környezet, a vadgazdálkodási problémák, a közigazgatási vonatkozások összességéből bontakozik ki az egyik jelenleg is jelentékeny hasznot hozó mezőgazdasági üzemág rajza. Petri Edit: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században. (174 old.) Az értekezés a XVIII. századi magyar gazdaságtörténet egyik fontos témájára, a görögök kereskedelmi tevékenységére vonatkozólag mutat fel eredményeket. Kísérletet tesz arra, hogy bemutassa a görögök jellegzetes szervezetét, a kompániát. Vázolja a görög bevándorlás részleteit, a kompánia anyagi, társadalmi tartalmát, jogi formáját, a kecskeméti görög kereskedők üzleti kapcsolatait és módszereit, a különböző hatóságokkal folytatott küzdelmeit. A szerző a témára vonatkozó magyar, német és újgörög nyelvű irodalmat, valamint levéltári forrásanyagot dolgozott fel. Pintér János: Három közalapítványi uradalom gazdálkodása a XIX. század utolsó harmadában. (101 old.) Az uradalomtörténetírás hagyományait követve, az alapítványi birtokok közül a ceglédi gazdasági kerületbe tartozó 63 ezer holdnyi, kisebb-nagyobb gazdasági egységben